Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

SZ

3ZAX - 836 szakszervezeti mozgalom egységének elvét a háboi-ú befejezése utál,, A két uiunkáspást együttműködése alapján alakultak aztán újjá a szakszervezetek a felszabadult területeken 1944 októbere és 19^5 áprilisa között, Ismét létrejöttek mindazok a szakszervezetek, amelyeket 1 ' , világháború között betiltottak. A szorosan vett politikai feladatok mellett kiemelkedő szerepet vállaltak a termelés raeginditásaban, a még tőkés tulajdonban lévő vállalatok vezetősínek ellenőrzésében /lásd üzo,.i.L bizottságok

/. Sokoldalú fktató- és nevelőmunkájuk révén ezekben az években váltak, Marx szavaival élve az "osztályharc", Leninével "a kommunizmus iskoláivá", A fordulat éve után /ly'48/ a Iiazai szakszervezeti mozgalom a szakmai szervezkedés elvéről az iparági szervezkedés elvére tért át és kereste helyét, funkcióját a szocializmus építésének körülményei között. Az MDPnek az 3o-es évek elején kialakult politikája azonban súlyos tox'z'ilásokhoz vezetett a szakszervezetekben is, tevékenységüket gyakorlatilag "fejbólintó" szerepre korlátozták. Az MSZMP 1957-ben korrigálta a korábbi hibás és káros gyakorlatot, s különösen a gazdasági Irányítási rendszer reformjával párhuzamosan erősítette a szakszervezetek szerepét. A hagyományos érdekvédelmi feladatok és a termelőmunkára való ösztönzés roellett jelentus mérték'oon kiszélesedett hatásköre a dolgozók élet- és munkakörülményeit érincó t örvéii

N <jk, jogszabályok megalkotásában, a dolgozókra sérelmes intézkedések hatálytalanításában. A szakszervezeteknek jolenl<;g mintegy 3,5 r.iillló tagja van hazánkban, SZALAGTIXKLá FAL

" : lásd falu, SZ.ÁLF&:;YVUtE

K: A fegyvereknek eb:>e a csoportjába a kopja, a lándzsa, a gerely, a dárda, a dzsida, az angolnanyárs és a különféle alai-árdf él ék artoznak. A kopje a honfoglaló magyarság, illetve a középkori ' ov

ágok egyik fő fegyverej vascsúccsal felszerelt, fanyeUi döf'jffgyvc- volt, A kopjának a io-.;gyar nyelvben ötfajta el-