Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

S

819 STR sérthetett privilégiális jogokat sem. A birói joghatóság alapján fokozatosan kialakult statutumalkotás nemcsak az illető önkormányzat saját birói fórumánál alkalmazott, mai értelemben vett különféle jogi szabályok és jogelvek lerögzitésére terjed ki, hanem a helyi életviszonyok igen széles körét szabályozta /a legkülönbözőbb igazgatási, valamint gazdasági vonatkozású rendelkezések, _arak limitáci£ja stb./. Általában az a szerv alkothatott statuturaot, amelynek "

törvénvhatósá

ga" volt, tehát saját biróságot tartott fenn. A feudális rendi önkormányzatok statútumainak helyében a dualizmus korától a szabályrendeletek, a rendele

tek helyi tipusai léptek. Ezek elvileg nemigen különböznek a statutuDioktól, de a tőkés állam központi adminisztrációjának fejlettebb, kiterjedtebb volta, illetve egyes sajátos helyi önkormányzatok és testületek /pl, Erdél

y, a szé

ki közigazgatás, a céhek/ eltűnése a gyakorlatban korlátozottabb szabályozási teret hagyott a szabályrendeleteknek, STUDIUM GENERAL

E

: A latin szó 'egyetemes tanulmány'-t jelent; a magas szintű, tanárokat-tanulókat több helyről, orszá

gból összpontosító iskolá

k neve a XII-XV. századokban, /Ellentétfogalma a "studium partikulare", a kisebb jelentőségű ós helyi jellegű iskola,/ 1, Szélesebb értelemben a pápák, majd királyok által külön kiváltságolt egyete

mek is studium generale-k voltak, 2, Szűkebben: Középkori főiskol

a. amely nem rendelkezett egyetemi prlvilégiu

mokkal. Magyarországon a leghíresebb ilyen studium generale a dominikánuso

k budai kolostor

ában működött a XV. század második felében. STRÁZS

A: Szláv, közelebbről valószínűleg déli szláv eredetű szó, jelentése: 'őrség, őrszem'. A »agyarban még kiegészült az őrhely értelBesáesel. Myolvunkbo » XVX« ffiMf*» zad közepén kerülhetett a törökök eliaai. köz dt miryf ^«fc» -horvát harcok során.