Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

S

SOR - 818 galroui uemcsnk az ül talános hadk

ó o

le/.r I: ts

>alapján behívóit katonaságra alkalmazza. Ilyen szélesebb értelemben: rendszeres katonai kiképzésben részt vett hadsereg; lényegében az állandó hadsere

g katonasága. Másik szinonim fogalma a reguláris hadsere

g. SOROS FAL

U: lásd fal

u. SOROZÁ

S: lásd hadkötelezet tsé

g. SOROZATLÖVŐ FEGYVERE

K: lásd iámétlő és sorozatlövő fegyvere

k. SPECIALIS PRESBYTIA REGI

A

: lásd feudális királyi biráskodá

s. STAATSKOXFg)E.\'

Z /német/ = Államkonf eronci

a. STAATSRA

T /német/ = Államtanác

s, STADIU

M /stadion/: lásd hosszmértékek, területmértéke

k, STATISZTIKAI HIVATA

L = Központi Statisztikai Hivata

l. STATUTUM

/helyi rendelet/: A rendi fejlődéssel, a rendi önkormányza

tok kialakulásával és megerősödésével párhuzamosan a virágzó feudalizmus korában tett szert jelentős szerepre a statutumalkotás joga. Erdél

y. Horvátorszá

g. Szlavóni

a . valamint a kiváltságos területek /szászo

k, kuno

k stb,/ mellett a XIV-XV, században kifejlődött a váro

sok, majd a XVI, századtól a vármegy

ék, sőt a célig

k sta

tutumalkotása, -- \ statutum a törvén

yek ós a szokás.jo

g hézagait kitöltő ,-í.ttlyi jellegű jogi szabályozás, az önkoruánvza

ttal biró területek és testületek joga volt. Hatálya csak az illető teriilatre vagy testületre terjedt ki, A statutum nem ellení*«w*»»<rt®tt a törvénnyel és az or»rág«» s«oká»jogn«l, no«