Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
S
SER - 814 SEKVIT J.L M: Szó szerint 'szolgálat', amely alá a középkori lati nban a legkülönfélébb feudális szolgálatokat sorolták. Az uralkodó osztályt illetően az udvari szolgálatot /servitia aulica/, a f amil.i ar i. t á s fc, amelyek mindenekelőtt fegyveres katonai és tanácsadási-hivatali szolgálatot jelentettek, és történetileg ide tartozik a papi szolgálat is, A jobbágysá g számára viszont az államnak és a földesúrnak nyújtandó szolgáltatásokat, ad ókat foglalta magába tág értelemben. Legszűkebb, de igen elterjedt fogalomként a servitium csak a rol.o tot jelentette, SERVITO R: lásd famllloritá s. SERVU S /latin/l,Antik római rabszolga, aki jogilag nem az emberek, hanem a "res" = 'dolgok' körébe tartozott. Teljesen jogtalan, más tulajdonában lévő vagyontárgy volt, akinek megölése nem számitott gyilkosságnak, csak vagyoni kárnak, 2. A korai feudális korban, Nyugat-Európában az ezredfordulóig, Magyarországon a XIV, századig "servi"/nőknél : ancillae/ néven szerepeltek a rab állapotú szolgák. Ok a libe rekkel és über tinu sokkal ellentétben, nemcsak hogy nem voltak szabadköltözők, de uruk tulajdonát képezték: adhatók-vehetők, átörökithetők voltak /akár föld nélkül is nem házasodhattak szabadon, még kevésbé szabadokkal, megölésükkor nem hozzátartozóik, hanem uruk kapott kártéritést Mégsem azonosak az antik rabszolgákkal — Magyarországon kezdettől nem, mert a nomá d-félnomád patriarchális nagycsa Iá d rab-szolgái nem különültek el oly élességgel a szegény közrendüektől, A korai feudális korban a kereszténység révén fogalmazódott meg aztán a törvén yekben — nálunk I, Istvántól —, hogy a scrvus is ember, ha rab állapotú is, <V :*riaságilag: a servus-ok a földesúr munkaeszköz eivel, anak aliódiu main dolgoztak, robo toltak, de nem a termékek e »észével, hanem azok egy részével, a jelek szerint felével - kétharmadával adóztak, /Más rétegük házi szolgálatot lá
