Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Q - R

- 8ol RÉSZ RÉSZE

K = Partiu

m. RÉSZES BÉRI,

E

T

: A földbérlet Amszonbérlet

/ azon formája, amelynél a bérlő a föld tulajdonosának haszonként a termés eredményének meghatározott hányadát; felét, harmadát adja, nem pedig előre meghatározott pénzösszeget vagy átalány terménymennyiséget. Nagyon elterjedt formája volt a kishaszonbérlet, vagyis a részes bérlet azon formája, hogy egyszerre nem nagy területet, fianem csak pár hol

dat vett ki haszonbérbe a kisparasztsá

g. — A magyar mezőgazdaság egész kapitalista korszakában általános volt; lényegében egyik tükröződése a feudális maradványoknak. Hiszen a bérleti dij jellegzetesen naturális volt, nem ösztönzött árutermelé

sre, sőt az egész részes művelési rendszer a nagybirto

kok és a földtelen vagy törpebirtokos parasztság koegzisztenciájából következett, 1935-ben pl. a loo kh-on felüli birtokokból a bérbe adott terület 28 kishaszonbérlet volt, ami zömmel részes bérletet jelentett, -- A részes bérlet ma is előfordul, de jelentősége elenyésző, RÉSZES MUNKA. MUNKÁ

S: Mezőgazdasági csúcsmunkák idején az a bérmunka-forma, melynél a munkások nem egyszer s mindenkorra kikötött pénz- vagy terménymennyiséget, hanem munkájuk végtermékének bizonyos hányadát kapják fizetségül, Legelterjedtebb az aratá

snál és mellette a cséplé

snél volt, A részes munka a XVII, század óta ismeretes, a kései feudális korban elsősorban zsellé

rek végezték, de igazán széles körben elterjedt a dualizmus korában lett mint az agrárproietá

r foglalatosságok egyike, /Persze törpebirtokos paraszto

k is rákényszerültek vállalására./ Először és legnagyobb mértékben a nagybirtokoso

k, azután, főként az l89o-es évektől a közép- és ga *'iag:.<arasv i

;i birtokok tulajdonosai alkalmaztak részes nsonkáaokat. Az íratórész századokon keresztül stabilan a gabona l/lo-l/l2 része volt, a XIX, század végén azonban romlott a helyzet; a gépesités következtében ősökként a munkaidő, nőtt a mun-