Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Q - R
RÉSZ - 8o2 kás-konkurroncia és a részesedés is alászállott, /Az arányok a legrosszabbak a hegyvidéki, főként a felvidé ki területeken voltak, egyébként gyakran innen jöttek az Alföldre a szlovák arató- és cséplőbandák./ — A részes munka a naturális bérezéssel eleve mutatott feudális jegyeket, sőt ezen kivül a munkaadók gyakran még több nap ingyen munkát is követeltek az aratáshoz-csépléshez jutás fejében. RÉSZLEGES RENDI GYŰLÉSE K /concursus regnicolares/: Olyan magyarországi rendi gyűlé sek, amelyeken nem vettek részt az egész országterület rendjei, hanem csak néhány szomszédos vármegy e vagy egy-egy külön közigazgatási múlttal is rendelkező tartomány /Erdél y, Szlavóni a. Horvátország / fő- és közren d.iei gyűltek össze. A részleges gyűlések 1526-tól kezdve terjedtek el szerte az országban, öszszefüggésben az ország két, majd három részre szakadásával, illetve az anarchikus és háborús állapotokkal. A részgyülések elsősorban a török elleni harc szervezésével foglalkoztak, 15^o-ig a Ferdinánd- és Szapolyaipár t békitésével is időnként, a XVII. században pedig római lettek a Habsburgokkal szembeni rendi ellenállásnak. Egy-egy terület bárói nak a vezetésével üléseztek, összehívásukat pedig gyakran kezdeményezték az ország főméltóságai /nádo r, országbír ó . esztergomi érse k, a főkapitán yok stb,/ A részleges rendi gyűlések a XVIII. században szűntek meg, kivéve a külön kormányzati intézményekkel amúgy is rendelkező Horvátországot és Erdélyt /lásd horvát rendi gyűlé s ós erdélyi rendi országgyűlés /. RÉSZVÉNY: Olyan adható-vehető értékpapír, amelyet a részvénytársaságok alapításakor, majd még a részvénytársaságok alaptőkéjének felemelésekor bocsátanak ki, A részvény egyben igazoló szelvény is, ugyanis bizonyítja, hogy tulajdonosa részesedik az alaptőkében, vagyis jogosult a kiosztásra kerülő profit, az osztalék arányos részére. Megkülönböztetnek ún. privilegizált részvényeket és közönséges