Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Q - R

- 797 SZJL

N tel. Ez a XV, századtól 1848-ig akkor is megállapítható,ha Hunyadi Mátyástól Habsburg Lipóton, IX, Józsefen keresztül X, Ferenoig olykor szüneteltek is a diétá

k. Az 1665, évi 49,

to,-et — amely az országgyűlés háromévenkénti összehívását rögzitette -- nem véletlenül 1791-ben és 1827-ben ismételték meg. Az országgyűlések időtartamát egyébként 1649-ben két hónapra korlátozták, de a "sürgős szükség" kitétel többször is lehetővé tette olykor évekre történő meghosszabbításukat. 1526-ig az országgyűléseket helyileg leginkább a szabad ég alatt tartották a Rákos mezején. A Habsburg királyok 1527. és 1528. évi budai, az 1542. és 1543. évi besztercebányai, az ezt követő két nagyszombati, végül négy soproni diéta kivételével Bécs közelébe, Pozsonyba hivták össze. A tanácskozás nyelve a lati

n volt és osak a XIX, század elején kezdték az alsó táblán a magyar nyelvet használni. 1830-tól fogalmazták magyarul az üzeneteket,' lo évre rá a feliratokat, 1844—tői a királyi leiratokat, A törvényszövegeket 179o-91-től kéthasábosan, latinul-magyarul foglalták Írásba, 1836-ban pedig a magyar lett a hivatalos törvényhozási nyelv. A korábbi magánnaplók mellett a XVIII, század végétől az alsó táblán, 1839-től felső táblán is rendszeressé vált a hivatalos napl

ók vezetése, A széles körű nyilvános tájékoztatást azonban Kossuth Lajos kéziratos Országgyűlési Tudósitásai kezdték meg az 1832-36-os országgyűlés idején, — Az országgyűlések nyilvánosak voltak, ritkán rendeltek el zárt ülést, A karzatokra mindenki beléphetett /rendes öltözetben/, s ennek a reformkorban nagy jelentősége lett. Az 1791:13.tc. biztosította az országgyűlési tárgyalások törvényes szabadságát. Azaz országgyűlési kijelentéséért, véleményéért — hacsak nem inspirált törvényszegésre — senki sem volt felelősségre vonható. A Habsburg kortaár.yzat ezt a törvényt kerülte meg, amikor formailag más oimon indított pert pl. Wesselényi Miklós ellen. Az országgyüJ éseken kívül a feudális korban részleges