Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Q - R
REN - 798 rendi .-TVÜLé hekkel is találkozunk. Különös jelentőséget nyertek aztán az erdélyi rendi országgyűlé sek, valamint a horvát rendi gyűlé s, a sabor. Ez utóbbiak a XVIII, században ún. orátorok útján képviseltették magukat a magyar országgyűléseken . Az utolsó rendi országgyűlés I8'í7ít8-ban ülésezett. Utódját lásd a polgári kori országgyűlé s címszónál! RENDI PRIVILÉGIUMO K: általában lásd rende k, részletezve; főpapsá g, báró k, nemesi jogo k, papi rend/ek /, szabad Mrályi városo k címszavaknál, RENDISÉ G: 1, Rendi társadalom értelemben lásd rende k, 2, Rendi képviseleti államra lásd rendi monarchi a. RENDHÁ Z = kolosto r. RENDŐRMINISZTÉRIU M: lásd rendőrsé g. RENDŐRSÉ G: Nyelvújitáskori összetett szavunk, a német "polizei" magyarítására. A rendőrség az állam- és közrendet biztosító és fenntartó, a személy- és vagyonbiztonságot védő, esetleg helyreállitó, katonai fegyelem alatt álló, fegyveres karhatalmi szervezet. — Először a XVII.század végén Franciaországban alakitották meg, elterjedése ellenben a felvilágosult abszolutizmu sok korára esik, bár ekkor még döntően csak politikai vonatkozású ügyek felderítése tartozott hatáskörébe. Francia mintára Poroszországban II. Frigyes is meghonosította a szervezetet, s Mária Teréziának már ez szolgált alapul. Ö azonban még csak Bécsben szervezte meg, a kimondottan közbiztonsági ügyeket továbbra is az önkormányza ti szervek, a pandú rszervez et látták el. II, József alatt viszont már az egész Habsburg-birodalmat behálózta, Magyarországon Budán, Pesten és Pozsonyban állitottak fel rendőrségi központokat, melyek a Helyt ar tó tanác s alá tartoztak, de fontos ügyekben a rendőrség
