Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Q - R
- 789 PU S/. tottak ki rendeleteket. A miniszteri rendeletek magasabb jogforrással — tehát törvunnyel vagy kormányrendelettel — nem ellenkezhettek. Gyakoriak voltak a minisztériumokban az ún. kör-andcletek is. Ezek nem mindig kerültek kihirdetésre, mert nem az állampolgárokhoz, hanem az alárendelt hatóságokhoz szóltak, s belső utasításokat tartalmaztak. Helyi rendelet: lásd s ta tutu m: a szabályrendelettel együtt, RENDEZETT TANÁCSÚ VÁRO S: Az 187o:42., az 1871:18, to. és az 1886:22.te. — az ún. községi törvén yek — alapján jöttek létre a polgári korban a régi mezőváro sokból és azokból a kisebb szabad királyi váio sokbói. melyeknek lakossága, gazdasági ereje nem volt elég arra, hogy önálló törvényhatóságot alkosson. /Vö. törvényhatósági .jogú váro s./ A rendezett tanácsú városok a falvaktóiközsé géktől eltérően a járá si szervezeten kivül állottak és közvetlenül a vármegy ei hatóság alá tartoztak. Belügyeikben önállóan intézkedhettek, de csak első fokú igazgatási és gazdálkodási jogkörben járhattak el, A rendezett tanácsú vároSok legfőbb szerve a városi tanác s volt, A városok első tisztviselője pedig a polgármeste r. aki a főjegyzővel, aljegyzőkkel, tiszti ügyésszel, levéltárnokkal stb. alkotta a városi elöljáróságot. Az 1929:3o.tc. alapján a rendezett tanácsú városok megyei város elnevezést kaptak, és szervezetükben annyi változás történt, hogy megszüntették a városi tanácsokat és azok ügykörét a polgármesterek vették át hivatali szervezetükkel, Az önkormányza tot a képviselőtestület képezte. — A rendezett tanácsú városok és fenti szervezetük 195o-ig, a tanácsrendsze r létrejöttéig álltak fenn. RENDI ALKOTMÁN Y: Fogalmi köre a rendiség és a rendi monarchi a kialakulásával párhuzamosan alakult ki, Magyarországon lényegében a XV. század végére. Magába foglalta
