Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
Q - R
REX - 79o egyfelől a iiMidu k et illető előjogokat /lásd ott, valamint a főpapsá g, báró k, noiiiesi. jogo k, sz;ili;id királyi vi'rosok cimszavaknál/, amelyek a királyi hatalommal, más rendekkel, illetve renden kivüliekkel szemben illették meg őket. Másfelől a rwidi mo». • i el] 1 a dualisztikus megosztott hatalmi rendszerét is jelenti, ahol a király és orszá got képviselő rendek kölcsönösen, egymást kiegészítve, de egymással hatalmi harcot is folytatva vesznek részt a törvények meghozatalában /r01 id 1 o r s z á gg vül é /. végreha j tusában /kormáiivs z ék o k. nemesi várraogyé k stb,/, az igazságszolgáltatásban /lás-i; feudális ki r. ilyj bíráskodás /, A magyar rendek ezt az ő hatalmukat és kiváltságaikat magába foglaló ún, rendi alkotmányt -- amely persze egészében soha nem nyert olyan átfogó, pontos megfogalmazást, mint a polgári olkotmán yok — védték az abszolutisztikus törekvésekkel szemben, amely 1526 után. a Habsburg királyok időszakában nemze ti színezetet is nyert. Erre szolgáltak a választói feltétele k és a koronázási hitlevé l, ideológiailag a " sz cn tkorona-eszin e ". s ezért erősitették meg Magyarország külön rendi kormányzását a Pragmatica Sancti o elfogadásakor, majd 1791-ben. XX. József halála után. Az "alkotmány sáncai" közé a rendi kiváltságokkal nem rendelkező parasz tsá g, polgársá g 1848-ban vétetett be, a polgári szabadságjogok, a .jobbágyi' elszabadí tá s. a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselé s és a népképvisele ti rendszer bevezetésével. RENDI A.T.IA M = rendi monarchi a. RENDI GYtjXK S: lásd a rend i, országgyűlé s, erdélyi rendi országgyűlé s, horvát rendi gyűlé s, részleges rendi gyü1 ése k címszavaknál, RENDI JOGO K: általában lásd rende k, részletezve: főpapsá g. báró k. nemesi .jogo k, papi rend/ek /. szabad királyi városo k címszavaknál.
