Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Q - R

- 777 PU

S/. A hadsereg felszerelését, fegyverrel és élelemmel való ellátását, zsoldfizetését a főhadbiztossá

g intézte a nemesi vármegy

ék segítségével. Ez a szabadságharc hanyatló időszakában a vármegyék s'^abotálása miatt súlyos következményekkel járt, REÁLGIMNÁZIU

M: lásd gimnáziu

m. ' REÁLISKOL

A: A középiskol

a egyik tipusa volt hazánkban 1850 és 193^ között, A XIX, században reáltanodának is nevezték. — Nálunk az l8í*9-ben kibocsátott "Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Österreich" = = 'Az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák szervezetének tervezete' cimii, a középiskolák rendjét újjászervező osztrák tanügyi szabályzat honositotta meg, /Az osztrákoknál és a poroszoknál már XVIII, századi előzményei voltak,/ A reáliskolák szervezetileg és tantervileg is rugalmasan igazodtak a helyi adottságokhoz, ugyanis I850 és 1875 között két-, három-, esetleg négyosztályos alreáliskolák vagy hatosztályos főreáliskolák jöttek létre. Az utóboi=»k hároroosztályos alreáltagozatból és ugyancsak háromosztályos főreáltagozatból álltak. Az alreáliskolák alapvetően ipari és kereskedelmi foglalkozásokra való előkészitést, a főreáliskolák pedig döntően a felsőfokú technikai-műszaki tanulmányok folytatására való felkészítést nyújtották. Ezen feladatuk tanterveikben is tükröződött, amennyiben a gimnáziu

mtól eltérően főleg a természettudományos ós gyakorlati tárgyakat helyezték előtérbe, bár a főreál a klasszikus nyelvek kivételével humanisztikus műveltséget is adott. A tanitás nyelve 186o-ig főleg német, azt követően pedig magyar volt. A főreáliskola 1875-ig nem adott érettségit, hanem csak záróvizsgával fejezték oe tanulmányaikat a tanulók, 1875-ben vált nyolcosztályúvá ós egyben érettségit adó középiskolává. Az 192^, évi 11.tc,-ig azonban még lehetőség nyilott továbbra is ún, nem teljes reáliskolák alapitására. Bár 1875-től kezdve a főreáliskola