Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Q - R

R EC - t I o — hivatalos elnevezésként nein szerepelt, ennek ellenére a mindennapi szóhasználat a nyolcosztályos reáliskolát továbbra is főreálnak nevezte. Az első reáliskola, hazánkban 1850-ben Pozsonyban nyilt meg, s az 1913/l4-es tanúvrc számuk elérte a j'*-et /ebből 27 volt nyolcosztályos reáliskola és 7 nem teljes reáliskola/, tanulóiknak száma pedig meghaladta a 12,000 főt. RECTO

R = rekto

r. REFORMÁCI

Ó : lásd anabaptistá

k, habáno

k, ovr,1 i k'.is eg-yliá

z , református egyhá

z, unitárius egyhá

z , prosbi. r 'Tini

n, puri táno

k. REFORMÁTUS EGYHÁ

Z: A helvét — zwingliánus és kálvinista, 15^9-ben közös alapra helyezett — reformáció egyházi szervezete, Svájcon kivül legerőteljesebben Németalföldön, Angliában, Skóciában, Észak-Amerikában és Magyarországon bontakozott ki. Hazánkban l88o-ig a katolikus Habsburg kormányzat sértő jelleggel kálvinista vagy helvét egyháznak nevezte, azóta hivatalos neve: "evangélium szerint reformál t egyház", Magyarországon elkülönülése az egy évtizeddel korábban szerveződő evangélikus egyhá

ztól az 1560-as években zajlott le, híveit döntően a korábbi Luther-követők közül hóditva. Fontos tényező, hogy nálunk a földesurak is támogatták, egyébként fő kisugárzási centrumai a mezővároso

k és a végvára

k /mindenekelőtt Debrecen, mellette pl, a hegyalj

ai bortermelő oppidur

ook, az egri "

vitézlő ren

d"/ s az erdélyi vármegy

ék lettek, Erdél

yben 1564-ben "bevett", a XVII. században pedig a fejedelmek által kiemelkedően támogatott vallás, mondhatni államvallá

s lett. — A predestinatio /eleve elrendelés/ hitelve, amely a török korban életerőt adhatott, az anarchiát elutasító fegyelmezettség, a nagyúri-főpapi fényűzéssel szembeni egyszerű életmód hirdetése mind vonzó eszmék voltak, de nálunk a "német" lutheraniz-