Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
757 POR ben érdekeltektől jutalmat kaptak 3 ez volt egyik oka az intézmény hanyatlásának. Főként azonban az a körülmény, hogy a XXI. századtól a jogügyletek és a perek megszaporodtak, A pereknél a poroszló szóbeli tanúbizonysága, mely egyébként is csak haláláig tartott, nem lehetett elegendő, az irás tekintélye erolkedett /vö. oklevél /. Hogy a visszaélések nagyarányúnk lehettek, azt az Aranybull a 1231. évi megújításának 21. cikke bizonyitja, amely elrendelte, hogy a poroszlók "hamissága" miatt, idézéseik vagy bizonyításaik ne legyenek érvényesek, csak a megyéspüspö k vagy a káptala n bizonysága mellett, perekben pedig a kisebb konven_tek, kolosto rok tanúságával. A XIII, századtól tehát a hiteles helye k Írásbelisége foglalta el a poroszlók szóbeli tanúbizonyságának a helyét. PORT A /kapu/s A kapuad ó. majd a XVI, századtól kezdve azt fokozatosan magába olvasztó hadiad ó adóegysége, amelynek gazdasági valóságtartalma a XlV-től a XIX. századig többször is megváltozott, 1336-ban a kamara haszn ának mint állami ad ónak a bevezetésekor előirták, hogy a porta olyan kapu, amelyen befér egy gabonával, vagy szénával megrakott szekér. Más források alapján nyilvánvaló, hogy a XVI. század végéig elvileg egy egész jobbágytelke t tekintettek portának, tehát a ki* rályi adóztatás egysége a földesúriéhoz kapcsolódott. A gyakorlatban azonban már az Anjou-kor végére olyan szintet ért el a telekaprózódás, hogy a belső telke k, a ház s mindezzel a kapuk osztódhattak, más esetben viszont több jobbágyháztartás közös bejárású telken élhetett. Ilyenformán az évtizedek múltával a porta és a reális telek azonosságának fenntartása növekvő nehézségekkel, az adóztató — vagy fordított esetben: az adózó s közvetve földesura — számára hátránnyal járt. Ezért vetette ki Mátyás az adót háztartások, füs tök szerint, A MaffVar Kamar a a XVI, században még többre törekedett, arra, hogy a csak földterületet figyelembe vevő telekadó helyott egy-egy egész
