Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
POR - 758 jobbágygazdaaág vagyonát vegye adóalapnak. A rende k azonban a 15 éves háborúig nem engedtek földesúri érdekeikből. 1598-ban átmenetileg bevezették a házankénti összeirást, vele együtt a zsellére k, a földesúri adók alól mentesítettek adózását, de liáborús pusztítások, valamint a3 adókulcs /rová s: dica / leszállítása, a kivetés-behajtás me^rv e i kézbe kerülése folytán negativ eredménnyel, —— en egy újabb országgyűlé si törvénnyel visszatértek a porta szerinti számításhoz, de gyökeresen megváltozott tartalommal: ettől kezdve, közel egy századon keresztül, a porta fogalmán i» jobbágy-, illetve 12 zsellérháztartást értettok, A vármegyei adószedési gyakorlat, majd az 1635:8, és az 16^7:36.tc, ehhez hozzátette, hogy egy teljes értékű jobbágynak a b-ó ökrös ek ével rendelkezőt kell tekinteni, azaz adóalapként az állatállomány lépett előtérbe, — Az 1696. évi egész országra kiterjedő összeírás meghozta a porta történetében a végső fordulatot, A porta a föld minősége szerint különböző nagyságú földterület lett, ugyanakkor az adószedés gyakorlatában háttérbe is szorult a szintén megváltozott értelmű dic a mögött, A dica raint adókulcs már az ingó vagyon s részben a jövedelem alapján számíttatott, amivel a magyar adózás is beilleszkedett a korabeli külföldi vagyonadók sorába, PORTÁLIS AD Ó: lásd kapuad ó és hadiad ó. PORTI O = porci ó. PORTY A; Az ellenséges területre behatoló, ott felderítést, kisebb hadmüveietet, zsákmányolást, szabotázsakciót stb, végző hadi tevékenység. Do jelentette később az ilyen akciókban részt vevő csapatot is. Főleg a török elleni harcokban ós a Rákóczi-szabadságharc alatt használták * kifejezést, ti, ekkor volt jellemzője a könnvülova s harcsodornak.
