Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
PC® 756 ágy biztosításában szabták meg. A ló egynapi adagja 6 font zab, 6 font széna és heti 3 csomó szalma volt. Az emberporció ekkori 3-4 forin tos ellenértékét, a 3 forintra kalkulált lóporoiót hivatalosan beszámították a hadiadóba, azaz levonták abból. Az igazoló nyugták adminisztrációját megy ei biztosok végezték, — A porciórendszer önmagában nem lett volna káros, sőt a jobbágyság nak előnyt jelentett volna a naturális adózás, de a visszaélések súlyossá tették, A katonaság választhatott a pénzbeli vagy természetbeli porció között, s ezt az árszínvonal alakulásához alkalmazkodva meg is tette. A folyó piaci ár és az állandó hivatalos számitási ár közötti különbség Így a parasztság vesztesége lett, ezért is nevezték deperditának, A deperditák összege sokszor önmagában megközelítette a hadióadó— ét. POROSZLÓ /pristaldus/s A magyar korai feudális korszak igazságszolgáltatási Intézménye. A délszlávoknál a "pristav", amelyből a középkori lati n pristaldus származik, a bir ó segédje volt, aki a vádlottat a bíróság elé idézte, valamint tanuként szerepelt az Ítéleteknél és a bíróságon kivül végbemenő bizonyításoknál. A magyar poroszlóknak két fajtájával találkozunk az Árpád-korban: az egyik lényegében azonos lehet a korai billogo ssal. aki a király ércpecsétjével /a billoggal/, gyakran az ispá n megbízásából eljáró kiküldött volt; a frank "missus" magyar megfelelője. Ha kifejezetten pristaldusként emiitik az oklevelek, akkor zömmel birtokba Iktatást végeztek ezek a kiküldöttek, ami már közel jár a poroszlók másik, elterjedtebb határozottabban körvonalazható feladatköréhez, illetve fajtájához. A magyar királyság első két századában a poroszló pecséttel rendelkező, peres ügyekben szereplő közhitelű személy volt, aki a birák /nagybirá k. ispánok/ megbízásából járt el, vagy — s ez utóbb alakulhatott ki — a felek maguk fordultak hozzá. Ők voltak a korai törvényszékek hiteles tanul, a birák idézést foganatosító kiküldöttei. Működésűkért az ügy-
