Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

- 755 PU

S/. POLITIKAI BIZTO

S: A Tanácsköztársaság Hadügyi Népbiztossá

gának 1919. március 26-i rendele

te után azok a személyek, akiket a Vörös Hadsere

gben parancsnoki beosztásba került volt közös hadsere

gbeli tisztek politikai ellenőri zéséi'e, a különböző egységeknél a fegyelem biztosítására, a politikai munka irányítására neveztek ki. Gyakorlatilag a katona tanácso

k helyébe is léptek, miután azok 1919, április 14—én megszűntek, A parancsnokoknak nem voltak alárendelve, sőt amennyiben azok döntéseivel politikailag nem értettek egyet, meg is másíthatták azokat. Politikai biztosok voltak azok is, akiket a Kormányzótanác

s a helyi tanácso

k közigazgatási és gazdasági tevékenységének felügyeletével bizott meg. Nevezték még őket "politikai megbizott"-aknak, "tanácsi megbízótt"-aknak, "intézőbizottsági megbízott"-aknak. Sőt "komiszár^-nak is, mivel Szovjet-Oroszországban a hasonló feladatokat ellátó funkcionáriusoknak ez volt az elnevezése, POLIZEIHOFSTEtJ,

E /német/ = rendőrminisztérium, lásd rendőrsé

g, POLTUR

A: lásd pénzérmé

k. PONDU

S: lásd súlymértéke

k. PORCIÓ: Eredeti teljes latin nevén: portio militaris = katonai rész, az állami hadiadó

nak terményben fizetett része, — 1671-től az országban járó és a falvaikban elszállásolt császári zsoldos hadsere

g tartásának terhét az egyes településekre ember- és lóporoiók /portio oralis, equilis/ formájában vetették ki, A porolót a Főhadbiztossá

g osztotta el, azzal együtt, hogy meghatározta az ezre— dek téli kvártél

yának helyét. Amikor 1715 után felállították az állandó hadsere

get, egy katona napi fejadagját 1 fon

t húsban, két font kenyérben, 1 icc

e borban vagy sörl.en, sóban, valamint az ún. salgamusban: tüzelőfa, gyertya,