Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

POL az 1929 :3o* to», hogy létrehozta u törvényhat .'• s i;; i bizotrság kisgyiilósét, Lényeges változás türt-'nt azonban a varmegyék területében a trianoni békeszerződést köve

tuen» A 63 régi vármegyéből csak 33 maradt az új ors •

ifjioriiloten. Az 1923:25. tc, azután ep.yositette a töredék váiwegyék e";y részét és 25 vármegyét konstruált. A XX, világháború idején felfüggesztették /l° 1 2:22»tc,/, toajd a német megszállás után formálisan felszámolták /318o/1944, sz, miniszterelnöki rendelő 1 / a vármegyék önkormányzatát, A felszabadulás után a vármegyék nevét megyére változtatták és önkormányzatukat visszaállították, A polgári vármegyék véglegesen 195o—ben, a tanáosrendsze

r létrejöttével szűntek meg. POLGARME.ST

E

U /Bürgermeister/: A városi önkormánybat német tipusú tisztviselője, a feudális kori Magyarorszagon igen bizonytalan körvonalakkal. A polgármesteri állás első jeleit Sopronban /XIV. század/ és Pozsonyban /XV. század közepe/ találjuk meg. Kezdetben kisebb hatáskörrel a városi pénztár és számadások ellenőrzésében vett részt, Nagyobb jelentőségre -- valószinüleg bécsi hatásra — csak Sopronban emelkedett, ahol a XIV, század végén már a város élére került, megelőzve rangban a bír

ót is. Budán a török kiűzését követően került hasonló helyzetbe a polgármester, Pozsony példáját szintén a XVII, század vége felé követték a környező kisebb városok, amennyiben gazdasági, ügyel: intézésére megszervezték a polgármesteri állást, — A XVII, század végén, a XVIII, század elején szalad királyi városaink egy része el volt adósodva, A kí^rm, r

a, mint főhatóságuk, ezen úgy akart segitoni, hogy a város gazdasági és pénzügyeinek rendezésével külön tisztviselő, a polgármester foglalkozzék. Az 17oo-as évek elején igy már Bd;»ztercobányán, Eperjesen, Kassán, Késmárkon és Lőcsén is polgármestereket választottak. Ecyes városok azonban az 187o-es közigazgatási reformig elzárkóztak az új hivatal bevezetése £.101.