Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

- 739 PU

S/. a kleriku

sok irányításával működtek. Feladatuk a kezdeti időszakban döntően az volt, hogy a falusi papság utánpótlását biztositsák, mivel a káptalani iskolá

k nem tudták kielégiteni az egyház lelkipásztor-szükségletét. Igy a középkori falusi papság jó része a plébáno

s vezetése alatt nevelődött, ahol gyakorlatban szerezte meg mindazokat az ismereteket — egyházi szertartások elsajátítása, latin szövegek olvasása, éneklés —, melyek a papi teendők ellátásához szükségesek voltak. Ilyen előkészités után, alkalmasságuk esetén a püspö

k a székesegyhá

zban pappá szentelte őket, A tanitványok a falvakban döntően a jobbágygyerekek közül kerültek ki, akik számára a papi pálya egyben a kiemelkedés lehetőségét — de nem feltétlenül osztályuk megtagadását — jelentette, A XIII. századtól azután a plébániai iskolákból olyan tanitványok is kikerültek, akik vagy nem tudtak vagy nem akartak papok lenni s igy a világi Írástudók /deákok/ számát gyarapították. Tömegével viszont osak a XV. század végén, a XVI. század elején jelentek meg, mikortól is a "paraszt deák" névvel illették őket. Lásd még: városi iskolák, falusi kisiskolá

k. PLÉBÁNO

S: A katolikusok egyházközsé

gének, a megszabott földrajzi határokkal rendelkező plébániának /parochiának/ az élén álló világi pa

p. A püspö

k, illetve az általa megbízott főespere

s felügyelete mellett a plébánosok irányítják a rájuk bizott terület, lakosság egyházi-vallási életét, s joguk és kötelességük a szentségek jelentős részének kiszolgáltatása /gyóntatás, áldoztatás, keresztelés, esketés, utolsó kenet feladása/, "Székhelye" a plébániatemplom, e köré osoportosulnak a fenti lelkipásztori tevékenységek, körülötte alakult ki a temető /cinterem/ is, A plébánosok tehát áldozópapok, az egyházi ren

d tagjai. Alárendelt papjaik a káplá

nok. — A plébánosok beiktatása /invesztitúra/ a megyéspüspököt illette meg, azonban a plébániatemplom alapításának költségeit viselő földesurak,