Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
PLE - váro sok kegyúri .jo gokat gyakorolhattak felettük; ők tettek Javaslatot a kinevezendő plébános személyére /ún, bemutatás/, PLEBEJUSO K /plebs/: 1, Az ókori Rómában az ie, XXI, századra teljes jogegyenlőséget kivivott nemzetségi jellegű társadalmi csoport; attól kezdve a vagyonosokkal szemben a szegény polgárokat jelöli, 2. A feudalizmus első századaiban /Magyarországon is/ a "vulgaris"-szal, a közrendű szabaddal szinonim elnevezés, amely nem szolgarendü /servus /. de nem is fegyverforgató vité zt /miles/ jelölt, hanem a kettő között egy viszonylag szabadabb állapotú paraszti földművest vagy kézművest, 3, A feudális váro si lakosság legszegényebb, részben teljes vagyontalan, polgárjoggal lényegében nem rendelkező rétege. Minthogy az ad ó,iegyzékekből hiányoznak a teljesen vagyontalanok, számarányuk a magyar városokban csak becslésszerüen tehető a városi népesség ko-5o %-ára. Egy részüket zsellé reknek /inquilini/ nevezték, s többségüknek nem is volt saját háza. Foglalkozásukra nézve elszegényedett céhes kézművesek, cselé dek, háziszolgák, a vagyonos polgársá g földjein, szőlőin dolgozó bérmunkások, kontá rok s persze koldusok, csavargók alkották ezt a réteget. Jó részük állandó mozgásban volt, ingatlanvagyon nélkül könnyen vándoroltak városról-városra, jobban mondva külvárosrólkülvárosra, Városi jogaikról alig lehet beszólni; legfeljebb panaszaikat adhatták elő a tömeges közgyűléseken, amelyeket olykor összehívtak, a későbbi városi szószóló /tribunus plebis/ pedig már inkább csak az adófizetésre képesek védője volt a városi tanác sokban. Előfordult, hogy statutu m tiltotta el háztulajdonnal nem rendelkezőket a kereskedéstől /mint pl, a XV, századi Sopronban/, a céhe ken kívüli iparűzés pedig mindig is kontárkodásnak számított. PO GÁN Y /a latin "paganus" = 'falusi, faluban lakó' szóból/:
