Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PAH - 726 Iák a XXX, század közepétől kialakuló I-VIII. osztályos ún. főginmáziumnak, a középfokú partikulák pedig az I-TV, osztályú algimnáziumnak felöltek moc,/ ley egy-egy jelentősebb kollégium, pl, a sárospataki, a debreceni és nagyonyedi, országrésznyi terület református iskolahálózatának vált központjává, Tanitási anyaguk a vallástan, az egyházi ének, a latin grammatika és retorika, a nagyobb helyeken még a történelem és a földrajz volt. Az evangéliku

s iskolahálózat nagyobb intézetei, főleg az eperjesi, a pozsonyi és a soproni szintén gyakran hatással voltak az alacsonyabb fokú iskolákra — az előbbieket olykor anyaiskolákként eialegették —-, azonban náluk nem volt kifejlett partikula rendszer, mivel a kisebb iskolák jóval több egyedi vonást mutattak, mint a reformátusok esetében, PARTIU

M /Részek/: A tulajdonképpeni Erdél

yhez 1526-tól az 157o-71. évi speyeri egyezményig fokozatosan, a Habsburgok által is elismerten csatlakozott néhány kelet-magyarországi vármegy

e és vidék, amelyek azonban jogilag sohasem olvadtak egybe Erdéllyel, A XVI-XVII, századi fejedelmek cimében is külön szerepelt a "Partiumque Regni Hungáriáé Dominus" /és Magyarország részeinek ura/ kifejezés s innen származik a Partium név. Területe is gyakran változott az erdélyi fejedele

mség, a török és Habsburg király mindenkori erőviszonyaitól függően, az itt nagybir

toko

s fejedelmek — Báthoryak, Bocskay, Rákócziak — számára viszont erőforrásul szolgált. Törzsterületét a XVI-XVII, század folyamán öt vármegye /Kraszna, Közép-Szolnok, Bihar, Zaránd, Máramaros/ és Kővár vidéke, valamint a lugosi és karánsebesi kerület alkotta. 1693 és 1733 között a Partiumot visszacsatolták Magyarországhoz a Habsburgok, az azt követő ismételt különválasztáskor pedig Biha

r. Máramaros vármegyéket, a lugosi és '.aránsebesi kerületet már nem sorolták területéhez. Az 1848, évi törvén

yek azután nemcsak Mugyarország és Erdély uniójáról, hanem a Partium visszatéréséről is intézkedtek,