Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
- 727 Ó-OL A ez utóbbit pedig az i860, évi októberi diplom a már a kiegyezés előtt elismerte. Az 1876-os új közigazgatási beosztáskor a Partiunsot alkotó megyé k nagy részét feldarabolták úgy, Zarándot Arad és Hunyad, Kővár vidékét Szatmár és Szolnok-Doboka megyék között osztották meg, Krasznából és Közép-Szolnokból pedig Szilágy megyét hozták létre, • PARTIZÁ N: lásd gerill a. PAS A /basa/: Eleinte csak a szultánok fiai által viselt oszmán-török cim volt ós nem kifejezett katonai rang, A XV-XVI, századra már a nagyvezir, a vezérek és a beglerbé gek számára is adományozták, sőt együtt is járt ezekkel a polgári és katonai hatáskörökkel, A "pasa" cimet viselője akkor is megtartotta, ha már nem működött a fenti hivatalokban, PASALI K = vilá.i e t. PATARÉNUSO K: lásd eretnekmozgalma k. PÁTENS: A nyilt okleve l ek /literae patentes/ középkori lati n nevéből származó kifejezés, amely az újkortól nyilt parancsot jelent. Ebben az értelemben a pátens a végrehajtó hatalom által kibocsátott, törvényerejű rendele t. PÁTE R /latin "páter" = 'atya' szóból/: A katolikus egyházban a felszentelt világi pa p és a szerzetes pap megszólítása egyaránt. A szerzetesr endé knél tehát megkülönböztetendők a fráte rektől /a laikus testvérektől/, PATRI A /haza/: lásd nemze t. PATRIARCiL X /pátriárka/: Az "atyai hatalom" jelentésű
