Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PAR - 722 jellegű országgyűlés neve és ebben az értelemben innen terjedt el általánosan. Magyarországon először a XVII. század elején tűnik fel ez az elnevezés /lásd rendi országgyűlés

/, majd a XIX, századtól használják elterjedtebben /lásd polgári kori országgyűlés

/, egészen máig /lásd szocialista kori országgyűlés

/. — Századunk magyar nyelvhasználatában azonban a Parlament /nagy "P"-vel/ mindenekelőtt az országgyűlés budapesti dunaparti épületét jelöli. PARQCHI

A /parókia/: Az egyházközsé

g, ritkábban még a várm<

J.°~ye középkori lati

n neve. PAR

T: A német"parte, part" = 'rész, osztályrész; osztály, csoport, összetartozók tábora, párt' szóból, amely viszont a francián keresztül a latin "pars" = 'rész, földrész, vidék' főnévre /főként többes számú alakjára: partes/ vezethető vissza. —— Párton a társadalmi osztályok, rétegek vagy azok egy részének érdekeit képviselő politikai szervezetet értjük, amely az illető osztályok vagy rétegek fellépéseinek, a hatalomért folytatott harcainak szervezésére, vezetésére vagy hatalmának gyakorlására hivatott, A pártba valamely osztály, réteg legaktívabb, legharcosabb és legöntudatosabb tagjai tömörülnek, A társadalom politikai megoszlása bár végső soron az anyagi érdekektől meghatározott osztályérd ekeken és az ezeket tükröző eszméken alapul — legtisztábban az uralkodó és az elnyomott osztályoknál. Ennek ellenére a pártok, különösen a középrétege

knél.' soha nem tisztán osztályalapokon szerveződnek, hanem a pártbeli hovatartozást a személyes motivumokból, hagyományokból leszűrt politikai és életszemlélet is nagyban befolyásolja. Ilyenformán egyazon osztályok, rétegek tagjai különböző pártokhoz csatlakozhatnak. Tágabb értelemben pártokról — mint politikai érdekcsoportokról — azóta beszélhetünk, amióta a társadalom llentétes osztályokra és rétegekre szakadt, tehát az osztálytársadalmak létrejötte óta. Ettől kezdve ugyanis szük-