Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
P
- 723 Ó-OL A ségszeriien megindult a politikai küzdelem az egyes osztályok és rétegek érdekeinek védelméért, vagy a hatalom megszerzéséért, Gyakorlatilag azonban a kapitalizmust megelőző társadalmi formációkban a politizálás, s Így a politikai szerveződés is, csak az uralkodó osztályok kiváltsága volt, az elnyomott osztályok és rétegek pedig mind a politizálásból, mind pedig a "pártalaki tásból* 1 ki voltak zárva, legfeljebb szervezetlenül lázadozhattak politizáló uraik ellen. Szűkebb értelemben csak a polgári forradalmak idejétől beszélhetünk pártokról, ugyanis a burzsoáziá nak ekkor szilárd harci szövetségesekre volt szüksége a feudalizmus megdöntéséhez, s. célja eléréséhez mozgósítania kellett a nép legszélesebb rétegeit. Ezáltal lerakta a tömeges pártszervezés alapjait, A polgári /valamint földesári és parasztpártok/ már különböző osztályokat és rétegeket fogtak össze, s egy jó szervezőkészséggel rendelkező vezető csoporttal és világos, közérthető programmal léptek a színre, A burzsoázia hatalomra jutása után a politikai csoportküzdelmek továbbra is pártok szervezeti kereteiben zajlottak. Pártok szerint .zajlottak az országgyűlé si választások, s ezek eredményeként juthattak kormán yra tőkés, nagybirtokos /esetleg kispolgári, paraszti, különféle középréte gbeli/ osztályok-rétegek. Létrejöttek pártok nemzeti-nacionalista alapokon, mint pl, a dualista Magyarországon, egyházi szervezésben is; lásd keresztényszocializmu s, — Ha egy nagy párt emberei kizárólagosan alkották a központi végrehajtó hatalmat, kormánypártról, ha többen osztoztak a miniszte ri tárcákon, koalíciós kormányról beszélünk, A polgári pártokban a polgársá g által politizálni megtanított, és ugyancsak a polgárság által elnyomott osztályok ezt követően szintén hangoztatni kezdték saját igényeiket, A XXX, század 3o-as, 4o-es éveiben a munkásosztál y osztállyá szerveződésével és osztályharcának kibontakozásával párhuzamosan megjelentek az első munkáspártok.
