Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

- 721 Ó-OL

A népsűrűség és a kezdetleges termelési technikai eszközszint volt, A teljes szabályozatlanságnak előbb-utóbb a települési hatáx-ok szűkülése, érintkezése gátat kellett hogy szabjon, s első fokán a továbblépésnek, a szántott terület és a legelő 3-6 éves rendszeresebb váltakozása jelent meg /szabályozott legelőváltó rendszer/, A váltóperiódusok rövidülésével, azzal, hogy nem várták meg a talaj teljes kimerülését, eljuthattak végül a kétnyomásos rendsze

rhez. A nyomásos gazdálkodá

s kialakulása azonban már az ek

e fejlődéséhez is kapcsolódott, — Ez az átalakulási folyamat Nyugat-Európában már a frank birodalom keretei között elkezdődött, majd az ezredforduló táján érte el csúcspontját, Magyarországon a XXIX. és a XIV. század juttatta túlsúlyba a nyomásos gazdálkodást, de a parlagolás sem Nyugaton, sem Keleten nem veszett ki teljesen a feudalizmus korában, A gyengébb talajú vidékeken még az ipari forradalom küszöbén is megtalálható volt Angliában, Franciaországban, Dél-Európában is, Magyarországon pedig egyenesen másodvirágzását idézte elő a török pusztítása, A XVIII, század elején nálunk a falvak 16 Jí-ában vad és szabályozott talajváltó rendszer uralkodott, különösen az újranépesülő alföldi tájakon, valamint az erdél

yipartiur

ai román településű hegyvidéken. Mindkét övezetben külterjes állattenyészté

s — szarvasmarha-, illetve juhtartás — kisérte, Mindezek után a XVXII. század végére szorult csak jelentéktelen térre Magyarországon a parlagolás, aminek fontos tényezője a népesség több mint kétszeres növekedése volt, PARLAMEN

T: /a latin "parlamentura" = 'megbeszélés, gyűlés' szóból/: 1, Franciaországban a nagyhübéresek bíróságából kifejlődött királyi biróság, helyesebben királyi bíróságok, amelyek közül a párizsi parlament vált különösen jelentőssé a rendi jogok védelmezőjeként /l79o-ig/. 2, Angliában a két házból álló rendi, majd polgári