Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

P

PAL 71o PALATINO

S: Eredetileg "comes palatinus" = palotaispin, majd ebből a "

come

s" elmaradásával a "palatínus" melléknév főnevesedett. Lásd nádo

r, PALLOS/OK

/: lásd vágúfogyvere

k. PALLOSJO

G /ius gladii/: Mem tévesztendő össze az úriszé

ki joghatósággal. A pallosjog a halálbüntetés kiszabására is kiterjedő büntető joghatóság neve volt a feudális korban, amellyel a királyok a földesurakat, a vármegy

éket és a szabad királyi váro

sokat felruházták. Előzménye az immunitá

s megszerzése, mely szerint a földbirtokos bármely ügyben bíráskodhat jobbág

yai és birtoktalan familiári

sai felett, kivéve a lopást, rablást, gyilkosságot, gyújtogatást, vagyis a súlyosabb bűntetteket. Ezekben a XIII, századig a király képében az ispá

n. később a nemesi vármegyei törvényszé

k Ítélkezett, halálbüntetést szabván a tettesekre, A földesurak, majd a szabad királyi városok ezt csak akkor tehették meg, ha pallosjogot, másnéven "szabad ispánságot" kaptak a királytól és ha birtokuk területén követték el a bűncselekményt, illetve ott fogták el a tetteseket /bárki emberei voltak is azok/, A "liber comes" csak a királynak, illetve a királyi kúri

a bíróságainak tartozott felelősséggel, A pallosjogi hatalom jelzésére a földesúr akasztófát állíttatott fel birtoka határán, — A pallosjog 1848-ban az úriszékkel együtt szűnt meg a törvény előtti egyenlőség szellemében, PALÓC/OK

/: 1, A XIX, és a XX, században a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű területek, illetve az Ipoly völgye magyar parasztsá

gnak népi neve, A palóc név az orosz, lengyel "polovec = kun"jelentésü szó átvétele; valószínűleg a kuno

k XIII, századi nagy, tömeges beköltözése előtt, kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun elemek megjelölésére szolgált, A korai Árpád-kori heves—borsodi palóc—kun telepek szórványosak, elszigeteltek