Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

L

- 565 ­M A CJ Y vagi becsületbíróság /curia militaris/ intézményének élet­rehivása. A másik hasonló formájú, de eltérő tartalmú lo­vagrend a Sárkányos társaság volt, amelyet Luxemburgi Zsigmond 1^08-ban 2U bár óval együtt alapított. Nyilvánosan vallott céljuk a pogány török elleni küzdelem volt, de "bizalmas megállapodásuk" Zsigmond gyermekei trónjának, még Inkább a király, illetve a Garai-Cillei lig a hatalmá­nak, valamint — a más országbeli hasonló társaságokkal és uralkodókkal való kapcsolat révén — Zsigmond külpolitiká­jának alátámasztását szolgálta, LOVAGVA R: Értelmezése igen bizonytalan a történeti i­rodalomban, azért, mert nem egységesek azok a megkülönböz­tető fogalmi jegyek, melyek alapján más vára któl elválaszt­ható, — Társadalmi szempontból lova g. illetve lovagrend által birtokolt vár, ami a középkori Magyarországon szoro­san véve alig-alig épülhetett /ritka példa Erdél y délkele­ti határán a német lovagrendi Törcsvár/, Művészettörténeti megközelítésben a lovagvár a gótikus stilus jegyeit mutat­ja, amelyben a karcsú tornyok, magas falak mellett már gó­tikus kápoln a és palota is épült /lovagteremmel stb,/, A közhasznú értelmezés a lovagvárat égbenyúló, nehezen meg­közelíthető hegyoromra helyezi és a feudális anarchia sas­fészkeként képzeli el, — A várépítészettel foglalkozó szakirodalom a lovagvárat nem tárgyalja önállóan. Mégis, összegezve a fenti különféle szempontokat: a lovagváron — ha használjuk a fogalmat — csak a lakó toron ynál fejlet­tebb, de a bástyás vára k épitése előtti időszakból /Ma­gyarországon a XIII-XV. századból/ származó belső tornyos várat, esetleg korai külsőtornyos vá rat érthetünk. LOVASXOMÁ D: lásd nomá d. LOVAS SA G: Lóháton, kezdetben száif egyverek kel és kard­dal, később löfegyverek kel is harcoló katonák alakulata. Rendeltetése, előnyei a lovak alkalmazásában rejlenek:

Next

/
Thumbnails
Contents