Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Ö

ÖRÖ 7oó ­ki, hogy a földesúrnak fizetett szolgáltatásokat tőkésí­tették, vagyis az évi szolgáltatások értékét kama tnak fog­va fel, kiszámították az elihez tartozó tőké t és ezt kapta a földesúr váltságösszégként. A kárpótlás útján történő jobbágyfelszabadítás viszont felvetette azt a kérdést,hogy ki kártalanítsa a feudális járadé kaitól eleső földesurat. Ennek alapján többféle roegoldástervezet látott napvilágot, A .jobbágysá g számára a legkevésbé járható, a nemesség számára viszont a legelfogadliatóbb megoldást az önkéntes örökváltság gondolata tartalmazta, melyet végül az 1839/4O, évi o rszággyűlé s fogadott el, bár az előző 1832-36, évi diétá n még csak az alsó tábl án jutott túl, E szerint lehe­tővé kellett tenni a jobbágyság számára, hogy úrbéri ter­heit megváltva, telke szabad tulajdonosa lehessen, de mind a megváltás tényét, mind annak módozatait, mind a kártala­nítás nagyságát stb, a földesúr és a jobbágy szabad egyez­kedésére bízták. Az állam csak az örökre való megváltás elvi lehetőségét teremtette meg, de nem nyújtott a jobbágy­nak semmiféle gyakorlati segítséget. Mivel ebben az eset­ben a jobbágy csak saját erejére volt utalva a megválta­kozáshoz szükséges tők e előteremtésében, a reformkori Ma­gyarországon pedig a földesúr sem egykönnyen jutott köl­csönhöz —- nem véletlen, hogy éppen a kártalanítás révén szerzendő összegből kívánta a gazdaságát modernizálni --, az önfelszabaditásnak ez az útja csak igen kevés jobbágy­nak adatott meg, Igy 1848-ig csak egynéhány mezőváro s — Szentes, Nyáregyháza, Mezőtúr stb, — és mintegy félszáz közsé g kötött örökváltság-szerződést földesurával,, Az ön­kéntes örökváltság útján felszabadult szántó és rét csak 261,000 magyar hol dat jelentett, s ez 1848-as jobbágyfel­szabadításkor a közvetlenül jobbágykézre került földnek nem több, mint 2,5 %-é.t jelentette. Az örökváltság állami hite llel való elősegítése vagy pedig a feles örökváltság megoldása, mely szerint az or­szág összes úrbéres lakosságára nehezedő földesúri terhek — egykorú becslések szerint 12o millió forin t — 5o Jí-át

Next

/
Thumbnails
Contents