Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

Ö

- 7o7 ÖRÖ az állam vállalja magára és csak a másik felét fizessék az úrbéresek, megbukott a földesurak ellenállásán. Az állami kárpótlással történő, kötelező és általános ör.ökváltság gondolatáig pedig az l84o-es években a liberális nemességnek csak egy igen szük rétege jutott el, Ilogy aztán az utolsó rendi országgyűlé

sen mégis ez az utóbbi megoldás diadalmaskodott, abban már a márciusi forradalom eseményei játszottak szerepet. Ami, mint utólag kiderült, azt is jelentette, hogy Kelet-Európában egyedül nálunk valósult meg a jobbágyság állami kárpótlással történő felszabaditása. Lásd jobbágyfelszabadítá

s. ŐRSÉ

G; 1, A.Zala forrásvidékén, részben a Kerka völgyében, a Vendvidék, Göcse

i és a Hegyhát szomszédságában fekvő történeti, földrajzi és néprajzi táj neve. Kiemelkedő, dombos terület, amelyet vizfolyások, patakmedrek tagoltak. Éghajlata, növényzete szubalpi jellegű. — Egykori gyep

üvédő, határőr lakóinak, az "őröknek" 18 fal

ut magába foglaló területe igazgatási autonómi

át élvezett /élén őrnagyukkal/ mint őrnagyság. Népessége az Árpád-kortól folyamatosan magyar, A korai határőrszervezet felbomlása után, az Anjou-kort követően is meg tudták őrizni szabad jogállásukat, s kiváltságaiktól csak a XVII, században fosztották meg őket a Batthyányak, jobbágyi szolgáltatásokra kényszerítve őket, — Az Őrség gazdálkodására az égetéses irtásos földmüvelés és a jelentős állattenyésztés nyomta rá bélyegét. Települései nem igazi falvak, hanem ún, szerek, egymástól különálló, domboldalakra felhúzódott házcsoportok /akárcsak Göcsejben és vendek

nél/. 2, A fenti, ma is Magyarországhoz tartozó Őrségtől megkülönböztetendő Felsőőrség tájnevet visel az a trianoni békeszerződés óta Ausztriához /Burgenland

/ tartozó vidék, amely szintén a történeti Vas megy

e területén, de északabbra, a Rábán túl, a Pinka völgyében fekszik. Egykori teljesen magyar lakossága hasonlóképpen kiváltságolt határőrcsoport volt az Árpád-korban, de itt a török okozta népes-