Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

O

- 689 Ó-OL

A ORS

Ó: lásd fonókeré

k. ORSÓS FAL

U: lásd fal

u. ORSZÁ

G: Az "uruszág, úrság" volt eredeti nyelvi alakja, amely a honfoglaló magyarság törzsf

őinek /árjainak/ hatalmi területét és hatalmát — uraságát — jelentette a nemzetsé

gek, illetve az alávetett népek felett, A feudális államszervezés során sor került a törz

si uruszágok felszámolására, és az "ország" ettől kezdve lokális értelemben már csak mint nyelvi maradvány ólt, főként a dukátus

/ok/ hatalmi övezetébe eső részterületek megnevezésében; vö. Biha

rország. Somogyország. 2. A latin "rex" /király/ szóból képzett "regnum" /királyság, uralkodás/ kifejezéssel azonos értelemben X. István korától igazolható. Azaz a feudális államalapítás nyomán az "ország" területileg elnyerte a maihoz közelitő tágabb jelentéskörót, politikailag pedig a király uralmát, a királyságot jelölte, 3. A rende

k kialakulásával, a rendi monarchi

a intézményeinek /országgyűlé

s, rendi főméltóságok stb,/ kialakulásával, Magyarországon a XV. században az ország — latinul továbbra is regnum — jelentéstartalma, ha nem is területileg, de hatalmi-politikai tekintetben ismét átalakult. Az országot, a virágzó ós kései feudális korszakban a rendek együttese képviselte: nálunk a főpapsá

g. a bárók és a köznemessé

g, amelybe osak időnként és korlátozottan nyert beboosátást a városi polgársá

g. Az trrssrtg^TTJgalma igy elválasztódott a királytól, aki alattvalói felett állt. — A "regnum" kifejezés kettőssége tükrözte a rendi monarchia hatalmi dualitását; egyrészt jelentette a királyságot, másrészt a rendi országot, A polgári átalakulás nyomán nyerte el az ország mai értelmét, amikor politikai fogalomkörébe belekerült isinden, az adott államterületen élő, liberális szabadságjogait élvező ember. Ezzel az ország "belpolitikai" jelen-