Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
O
ORSZ - 69o téstartalma lényegében el is veszítette funkcióját; a tőkés és szocialista korban elsődlegesen azt a földrajzi területet jelenti, amely egy adott államhatalom szuverenitása alatt áll. ORSZÁGALM A: lásd koronázási jelvénye k. ORSZÁGBÍR Ó /iudex curiae = az udvar birája/: A XII. század első felében, 1127-ben jelentkezik először a forrásokban udvarispán /comes curialis/ néven, Ő vette át a nádo r eredeti hatáskörét; az udvarbirto kok és azok népeinek felügyeletét, de csakhamar ő is szélesebb körii birói működést fejtett ki, mint király egyik birói helyettese. Idézési jogköre nem saját maga, hanem a király jelenléte /praesentia regia — lásd feudális királyi biráskodás / elé volt. Országos biróvá, országbíróvá azt követően vált, amikoij mint előtte a nádor, a XIII. század elejére ő is megszabadult az udvari gazdasági teendők végzésétől, /Ezeket a tárnokmeste r vette át tőle,/ Birói székét gyakorlatilag egyre inkább familiári sa, az alországbiró vezette, sőt már a XIII, században találkozni lehet alacsonyabb rangú beosztottjaival: itélőmest e r rel és jegyz ővel is. Maga az országbíró az országos főméltóságok, a báró k, a bandériu mtartó zászlósura k egyike volt, A Habsburg kormánvszéke k XVI. századi kialakulásával az országbírói tisztség is elveszítette fontosságát, A XVII, század végéig még a királyi Magyarország keleti részeinek az ő Ítélőszéke szolgáltatott elsősorban igazságot, de már inkább itélőmestereinek vándorbiráskodása révén, A XVIII, században aztán az országbirók elsősorban csak mint a nádor helyettesei működtek az országgyűlés felső tábl áján, a Hétszemélyes Táblá n, és a Helytartótanác sban. 1884ben pedig birói funkciója teljesen megszűnt, puszta címként azonban 1944-ig szerepelt.
