Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)
L
LOV - 362 hadsere gre: ez az intézmény is a hazai saját feudális előzményekben gyökerezett. LOVAGI ilARCMODO R: lásd lovagi hadsere g. LOVAGI TORNÁ K: A lova gság hazájában, Franciaországban a XI. században alakultak ki. Valójában szemlék voltak, amelyek arra szolgáltak, hogy a királyok és hadvezérek megszemlélhessék hűbéreseik fegyveres erejét és új katonákat, víz ereket váloga tliassanak ki seregük számára. Emellett, moderi. kifejezéssel élve, hadgyakorlatok is voltak egyúttal, — A lovagi torna nem bajvivás volt; ez utóbbi az istenítélete k közé tartozott, A tornák széles, sik mezőn zajlottak, általában ünnepélyesek voltak. Rendszerint misével kezdődtek. Ezután két egyenlő csoportra osztották a résztvevőket, S a barátok, vérrokonok, egy-egy tartomány vitézei egymás mellé kerültek. Majd heroldok szólították fegyverbe a résztvevőket, A tornákon a mérkőzések több fajtája volt látható. Az ún. tjost-ban két ellenfél állt egymással szemben. Tompa, hegy nélküli lándzs ával harcoltak, a feléjük irányuló döfést pedig pajzz sal védték ki. Győzelemről akkor beszéltek, ha sikerült az ellenfelet a nyeregből kiütni, vagy — ha amaz jól védekezett — a nyél az ügyesen tartott pajzson darabokra tört. Bár néha az egész torna csak ünnepélyes tjostok láncolatából állt, a tulajdonképpeni tornán /a tjostok csak az igazi küzdelem előjátékát jelentették, mert ott/ nem egyén harcolt egyén ellen, hanem csapat csapat ellen, Ez valódi csatának felelt meg, de a lovagi erkölcs szerint itt sem illett többnek egyre támadni. Hátulról, a— lattomosan támadni, éppenséggel pajzs nélküli vagy fegyvertelen ellenfélre, úgyszintén lovagiatlan tettnek számított, •ideiem sokszor estig tartott, nemegyszer holtak is ma— adtak a küzdőtéren, A legtöbb alkalommal dijat tűztek ki, a a küzdelem végeztével kihirdették a győzteseket, Magyarországon — a nyugat-európaihoz képest meglehe-
