Magyar történelmi fogalomgyűjtemény II. (Eger, 1980)

L

- 563 M

A

CJ

Y tősen ritka — a lovagi tornák központja a királyi udvar volt. Megjelenésüket a XIX. század végére, XIII. század elejére tehetjük. Fénykoruk I, Lajos idejében volt, de még Mátyás udvarában is gyakori volt a lovagi tornák rendezése, melyeken a király is tevékeny résztvevő volt. LOVAGRENDE

K: 1, Egyházi lovagrendek: A keresztesháborúk időszakában a zarándokok védelmére, illetve általában katonai feladatok ellátására, erőteljes délfrancia lova

gi hatásra alakult katonai rendek. Tagjaik szerzete

si fogadalmat tettek, de katonáskodással és betegápolással is foglalkoztak. Lényegében kollektiv földbirtokszerző hadjáratokat folytattak, Palesztinában éppúgy, mint Kelet-Európában, miután a nyugati demográfiai robbanás és a primogenitur

a erre kényszeritette őket. Központosított szervezetükben /nagymester/, lovagi taktikai fegyelmükben rejlett XI-XXX, századi katonai eredményeik titka. Fegyverhordozóik nem-nemesi származású "szolgáló testvérek" voltak, kórházaikban apác

ákat is foglalkoztattak. Az 1118-ban keletkezett témpláriusok /templomosok/ rendjének tagjai külön megfogadták, hogy a szentföldi zarándokokat életük árán is megvédelmezik, /Nevüket onnan kapták, hogy a jeruzsálemi király a jeruzsálemi templom helyén épült palotában szállásolta el őket, /Kelet elvesztése után Ciprus szigetén, majd Párizsban telepedtek le. I3IIben V, Kelemen pápa feloszlatta a rendet, miután Szép Fülöp francia király a bankügyletekben veszélyes konkurrensként jelentkező, de nyilvánosházakat is fenntartó templomosokat elfogatta s többüket eretnek

ként megégettette, — Magyar vonatkozásban Szlavóni

ában volt jelentős birtokuk a XII, században, A johanniták /Szent János keresztesek, istápolyosok/ rendje lo48-ban jött létre és harci feladatok mellett a jeruzsálemi zarándokok részére kórházat tartott fenn, Jeruzsálem elvesztése után Ciprus, majd Rhodosz és Málta szigetére vonultak vissza, de Magyarországon is megfordultak, A