Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- i*3 ÁH /a nemzetközitől egészen a mikro pia ci méretekig/. Tükrözi a társadalmi ráfordítások, az érték alakulását, valamint az attól való módosulásokat, illetve a mindezekre ható különféle tényezőket, — A termékek árát az egyszerű árutermelés viszonyai között határozta meg legközvetlenebbül az érték; attól csak a kereslet-kinálat hatására mozdult el, A szabadversenyes kapitalizmusban ezen piaci áringadozás centrumaként már a termelési ár jelentkezett, amely az adott _tőkeegységre jutó átlagprofitot tartalmazza, /Az egyszerű árutermelésnél nem különíthető el tisztán az önköltség és az egyéni haszon,/ Az imperializmus korszakára az értéktörvény érvényesülése -- az érték végső ármeghatározó szerepe — további áttételt szenved: a monopolárak az átlagprofitnál magasabb monopolprofitot foglalnak magukban. Ez viszont csökkentette a vásárlóképes keresletet, és az értéktörvény keresletet-kinálatot utólag szabályozó funkciója egyre kevésbé érvényesülhetett. Ezért az állammonopolista kapitalizmus közvetetten /vá m-. deviz a-, adó politika stb./ és -- szűkebb körben — közvetlen árszabályozással is befolyásolni törekszik a termelési és fogyasztási viszonyokat. Végül az értéktörvény a szocialista gazdaságban érvényesül a legkevésbé spontán módon; itt az árak képzése előbb népgazdasági ráforditási költségszámitást, a tőkés termelési ár helyébe lépő eszmei árcentrumok központi kialakítását, majd utána még az egyes konkrét árak képződését-képzését jelenti, Az utóbbiak -- nemcsak a hatósági fix, a maximált és az alsó-felső határok között mozgók, hanem a vállalati szabad árak is -- le- s felfelé egyaránt eltérhetnek az árcentrumtól. Döntően abból a célból, hogy egyensúlyt biztosítsanak a kereslet és kínálat között, befolyásolják a nemzeti jövedele m ágazati elosztását, illetve az abból való részesedést, A tervutasításos mechanizmusban az árrendszer ezenkívül a volumenszemléletü tervezésnek és a tervteljesités mérésének eszköze, az új gazdaságirányítási rendszerben inkább technikai elszámolási eszköz, valamint a termelők és fogyasztók gazdasági döntéseinek orientálója.
