Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

Bevezetés

- IX -umokban, levéltárakban, ahol történelmi közműveltségünk szintén formálódik, nem lenne ismeretközvetitő funkciója. Nem vállalkozhattunk az egész emberiség történetének címszavakba foglalására. A magyar történelem fogalmaira koncentráltunk, és az elkerülhetetlen világ- és európai történeti viszonylatok másodrangú szerepet kaptak. A "másodrangúság" azonban differenciáltan értendő a különféle fogalomcsoportoknál. Az olyan univerzális intézményeknél, mint pl. az egyház, az oda tartozó kategóriák leírását csak egyetemes szempontból valósíthattuk meg, másoknál — igy l. társadalom-, ideológia-, igazgatástörténeti, történeti földrajzi címszavak esetében — viszont a Magyarországon kivüli összefüggéseket többnyire csak olyan mértékben tárgyaltuk, amennyire párhuzamos vagy éppen divergens kapcsolatot mutattak a történeti Magyarországon fellelhető értelmezéssel, értelmezésekkel. A közreadott munka nem kivánja pótolni azt az ürt, amelyet egy sokkötetes történelmi nagylexikon hiánya jelent. Fogalomgyűjteményünk nem illeszhető mégcsak a Kossuth Könyvkiadónál megjelent kislexikon-sorozatba sem. Egy történelmi kislexikon szerkesztői előtt szinte megoldhatatlan feladat áll, akár a magyar történelem keretein belül is. Eletünk minden fogalma történeti fogalomként alakult ki és létezik; vajon hol vonható meg az a határ, amely a kislexikont elkülöníti a nagy enciklopédiától? Az olvasó tehát ne várjon terjedelmi teljességet munkánktól. Nem soroljuk el a hiányosságokat, mentségeket sem a— karunk keresni, A tanári segédkönyvi műfaj és a magyar történeti jelleg mellett mindössze még két tényezőt emiitünk, amely bennünket vezérelt. Az egyik ezek közül az, hogy az általunk kiválasztott fogalomkörök címszavainak összeállításánál bizonyos egység kialakítását tartottuk szem előtt. Kidolgoztunk a gazdaság- és technikatörténetet, a társadalmi, szociális struktúrát, a földbirtoklást, az adózást, egyéb jövedelemiorroákat, az állami és helyi kormányzatot, biráskodást, az egyházakat, a katonáskodás formáit és esz-