Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 37 A B S Z kalmazására/. Az arisz tokráci a s a középnemessé g aliódiumainak zöme azonban alapvetően robotoltató majorságok maradnak a jobbágyfel szabadi tá sig: a reformkorban csak lo-lp kiugró fejlettségű uradalo mban közeli tette meg a bérmunkások /cselédek, napszámosok stb,/ száma a robotosokét, — A majorsági gazdálkodás mindenesetre a tőkés agrárátalakulás kelet-európai útjának alapjává vált, A későfeudális allódiura járulékosan ipari tevékenységet is folytatott, A XVIXX, század utolsó harmadáig kizárólag önellátási célból, A kovácsok, bodnárok, fazekasok, fonólányok stb, olykor bérért, olykor jobbágyszolgáltatás— ként készitették termékeiket — a vá rban vagy saját házuknál, A fürész- s puskapormalmok, üveghuták, hámo rok stb, már lo-2o embert, fizetett szakmunkásokat és robotosokat foglalkoztattak. Ez utóbbi csirák aztán az 17oo-as évek végén fejlődtek földesúri nanufakturák ká. de ritka kivételektől eltekintve -- mint pl, a Károlyiak parádi üveghutája — az agrárfejlődésükkel szemben, nem lehettek a tőkés gyá ripar alapjává, ALSÓHÁ Z: lásd alsó tábl a és képviselőhá z. ALSÓMAGYARORSZÁ G: 1. A XVI. század közepétől a bányaváro si főkapitánysá g körzetének másik elnevezése. A Felvidé k alacsonyabban fekvő nyugati vármegy éit foglalta magába, a Nógrád-Liptó E-D-i irányú vonaltól egészen a morva határig. A terület ilyen értelmű megnevezése a XVIII. századtól fokozatosan háttérbe szorult, Vö. Fel somagyar orszá g! 2. A török kiűzését követő időszaktól inkább a történelmi Magyarország Délvidé kére értve fordult elő az Alsóinagyarország név. ALSÓPAPSA G: Nem hivatalos egyházi, hanem társadalomtörténeti kategória. Nem öleli fel az egész világi papsá got.hanem csak a falusi-városi szegényebb plébáno soka t. káplu noka t. Igy a középhelyzetü kanono kok, apá tok, prépos tok, sőt még a
