Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ALS - 38 kiemelkedően javadalmazott plébáni ák és kápolná k papjait sem. ALSÓ TABL A: A magyar rendi országgyűlé s kétkamarás szervezete fokozatosan, XV, századi előzmények után a XVI. században formálódott ki. Ahogyan a királyi tanác s országgyűlések alatti párhuzamos ülései első körvonalait jelentették a felső tábl ának, és ahogyan a vármegyei neuesség követküldési rendszere is megszilárdult a Mohács utáni időszakban, azzal párhuzamosan az ún. közrendeket, illetve közrendi követeket magába foglaló alsó tábla is elkülönült a főrende ket tömöritő felső tábl ától. Ezt a szervezeti differenciálódást először az I608, évi országgyűlésen kodifikálták, egyúttal meghatározván, hogy a két táblán kinek van ülési és szavazati joga. Az alsó táblán eszerint a vármegyé k. a szabad királyi városo k és a káptala nok 2-2 követe, a kiváltságolt prépos tok, apá tok /káptala nukkal és konventjeikkel együtt/ l-l képviselő útján, az országban birtokkal rendelkező kiváltságos apátok és prépostok, valamint a páloso k rendfőnöke személyesen jelenhettek meg. Az alsó táblán kaptak helyet a távollévő mágnáso k követei is. Az 179o91-es országgyűlés itt adott ülési és szavazati jogot a jász-ku n- és a hajdúkerüle t követeinek is. A vármegyei közgyiilések főispán i kijelölés nélkül választották követeiket, de azoknak nemes i származásúaknak és megyebeli birtokkal rendelkezőknek kellett lenniük, A váro si követeket vagy a belső tanác s, vagy a belső és külső tanác s együtt választotta, A magyar rendi országgyűlés alsó táblájának elnöke a király által kinevezett személynö k volt. Az alsó tábla az 18^7-48-as rendi országgyűlésen szerepelt utoljára, utóda a szintén kétkauarás népképviseleti országgyűlés képviselőháasa lett, ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETEK /Á-FÉSZ-ek /: A földművelő szövetkezetekből kifejlődött szövetkeze ti forma, a mai magyar szövetkezeti mozgalom egyik
