Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

J

JÓM - ko8 ­és a testőrsé g tisztikarában is funkciókat vállaltak, ma­jorsá gaikat is fejlesztették, úgyhogy a reformkorban — egyéni adottságaiktól függően — mind a konzervatív, mind a liberális oldalon megtaláljuk képviselőiket, A XIX, század második felétől az a korábbi jómódú birtokos nemesség adta az " úri középbirtokossá g". a szű­kebb értelemben vett dzsentr i gerincét /2oo-looo hol das birtokokkal a hátuk mögött/, egy részük pedig a nagybir­tokosok, az ún, ezerboldaso k közé emelkedett. JÓMÓDÚ PARASZTSÁ G = gazdagparasz tsá g. JÓSZÁGIGAZGATÓ. JÓSZÁGKORMÁNYZ Ó: lásd gazdatiszte k. JOZEFINIZMU S: lásd felvilágosult abszolútizmu s. JUDE X /latin/ = bir ó. JUGFHU M /hold/: lásd hosszmértékek, területmértéke k. JUHHUSZA D. JUHÖTVENE D: lásd hadiad ó, tize d, vlac h. JURÁTUSO K; Az l8oo-as években elterjedt kifejezés, mely a történeti szakirodalomban, illetve köztudatban szű­kebb és tágabb értelmezésekben él, 1. Jogi tanulmányaikat befejezett, joggyakorlatukat végző fiatalemberek, attól függetlenül, hogy hol, kinél /ügyvé déknél stb./ szerezték tapasztalataikat, 2. A fentiek közül csak azok, akik a pozsonyi Királyi Táblá n főként mint jegyző k folytatták joggyakorlatukat /hivatalos nevük jurat! tabulae regiae notarii volt/. — Tőlük azonban el kell különíteni a mindenfajta feudális biróságon megtalálható esküdte ket, esküdt birótársakat, ülnököket /jurati assessores/. Ez utóbbiak ti. nem tar­toztak a jurátusok fogalmi körébe. 3. Legkevésbé szabatosan a jurátusokat olykor azono-

Next

/
Thumbnails
Contents