Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

K

- í*o9 KÁD sitják a reformkori orszásgTülé

si ifjúság egészével. A fogalomhasználat bizonytalan terjedelme onnan ered, hogy az országgyűlési ifjúság törzse a fiatal, többnyire nem e

si származású jogászság volt, ezen belül pedig Pozsonyban az átlagosnál nagyobb súlya volt a Királyi Tábla joggyakornokainak, jegyzőinek, KABARO

K: A török "kabar" szó lázadót jelent. A kabarok a tür

k kazárokból, s rajtuk kivül még más, a Kazár Birodalo

m ellen a IX. század elején fellázadt népekből /alánok, kálizo

k, bolgár-törökö

k stb./ kiszakadt vegyes néptöredékek csoportja, amely 830 körül a magyar törzseknél talált menedéket. A magyarság egyidejűleg lazította függését a kazár központi hatalomtól és nyugatabbra, a Dnyeper felé húzódott. A magyarság által egy' törz

sbe szervezett kabarok erősítették őseink fegyveres erejét. Katonai segédné

pként szerepeltek, igy a honfoglalás után a Kárpát-medence korai benépesített területének határán, tartósan elsősorban az északi gyep

üvidéken. a Mátravidéken és a Felső-Tisza mellékfolyói között, aztán még a Szepessé

gben telepedtek le. Kapcsolatba hozhatók az Abanemzetsé

ggel. Korán asszimilálódtak a magyarságba. KAD

I: A beglerbé

g mellett a török kormányzatnak a vilá

je

t székhelyén működő második vezető tisztviselője. Mindenekelőtt a mohamedán egyházjog szerint Ítélkező biró volt, ehhez kapcsolódóan a különféle szerződések kötésében, hagyatéki, örökösödési ügyekben, a jogi hitelesítésekben döntő szerepe volt. Széles körű feladataihoz tartozott a defterdá

ri kimutatások ellenőrzése és hitelesítése, gondoskodott a hadjáratra induló sereg élelmezéséről, iparosokkal való ellátásáról, felügyelt a váro

sok közügyeire, építkezésekre, az áruk minőségére, a piaci árakra. A pas

ával szemben bizonyos értelemben mellérendelt viszonyban állt, ellenőrizte is annak tevékenységét, kinevezése sem tőle, hanem a ruméliai kádiaszkertől /fölöttes hatóságától/ függött. A kádi hatásköre tehát rendkívül sok ügyre ós a vilá-