Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

- 387 J A

K alista kori iskoláztatás számára. Az iskolák 19^8-as államosításával Magyarországon végleg az állam vette kezébe az oktatás irányitását, hogy megteremtse a mindenki számára képességei alapján /bár még ma is csak elvileg/ elérhető legmagasabb ismereteknek a megszerzését, ISKOLAMESTE

R: lásd magiste

r. kánto

r. ISMÉTLŐ ISKOL

A: Az elemi iskol

a hat osztályát elvégzett, 12. életévüket betöltött, más iskolába továbbtanulás céljából be nem iratkozott gyermekek számára az 1868. évi 38.t_5. által szervezett iskola. A hároméves ismétlő iskola látogatása a 15. életév betöltéséig volt kötelező, a tanitási idő november 1-től április l-ig heti 5 óra, a többi időszakban heti 2 óra volt. Később az ismétlő iskolában folyó oktatás -- túl a mindennapi népiskol

ai oktatásban szerzett ismeretek megerősítésén /"ismétlésén"/ — a tanulók gazdasági irányú felkészitése, a szakoktatás differenciálódása következtében mindinkább szakmai irányú továbbképzési jelleget nyert. ESzért az általános jellegű tananyagot feldolgozó ismétlő iskola mellett ipari /1884-től/, kereskedelmi /1893-tól/ és mezőgazdasági /1896-tól/ irányú ismétlő iskolák alakultak, 19o2-től kezdve nevezték az ismétlő iskolákat gazdasági továbbképző iskoláknak, 19^519k8 között, az általános iskolá

k megszervezésekor mind az ismétlő iskolák, mind azoknak továbbfejlődött változatai fokozatosan megszűntek, ISMÉTLŐ ÉS SOROZATLÖVŐ FEGYVERE

K: Az általános hadköteleset tsó

g alapján létrejött tömeghadseregek első tömeges irtófegyverei. A teclinikatörténeti alapokat tekintve pedig az önműködő töltényadagoló automatafegyverek megalkotására, a lövésfolyamat megismételhetőségére a hátultöltős fegyvere

k XIX, századi megjelenése, szélesebb háttérként pedig az ipari forradalom nyújtott lehetőséget. Legelőször a lövésfolyamat műveleteit kellett egyértelműen tisztázni. A fém-