Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

1SK - 386 állapotbeli kötelességre — a feudális osztályszerkezet elfogadására --, olvasásra, Írásra, éneklésre, némi számolásra tanítsa a közösség gyermekeit. De most már nemcsak a papnak készülőket, hanem lehetőleg mindegyiket. /Az oktatás szervezeti egysége a katolikusoknál továbbra is a plébánia maradt, mig városokban az oktatásba már beleszólást kaptak a közösség elöljárói is./ Ezt a célt a katolikusok éppen úgy nem érték el mint a protestánsok, hiszen a fő hangsúly náluk is az elitképzésre, a gimnáziu

mi és az ennél magasabb, az egyetemi tanulmányok végzésére összpontosult /l635? nagyszombati egyetem/. Az iskolarendszer és az oktatás országos szintű rendezésére hazánkban először 1777-ben a felvilágosult abszolutizmu

s a Ratio Educationis-ban tett kísérletet, amennyiben az oktatás állami felügyeletét rendelte el minden felekezeti iskolatípusban. A protestán

sok, mivel nem törvényen alapult, a rendele

tet elutasították. Kivéve az ő iskoláikat, az állam közvetlen beleszólást nyert a képzés minden szintjén a tanítandó ismeretanyagba is. Intézkedett a rendelet a népoktatá

s általános bevezetéséről is, ami azonban az adott társadalmi-gazdasági fejlettség szintjén még elérhetetlennek bizonyult, A szó valódi értelmében vett népoktatásról és az ennek révén szerzett tudás alkalmazóképes használhatóságáról hazánkban — reformkori és neoabszolutizmu

skori előzmények után — a XIX, század második felétől, az 1868, évi Eötvös-féle törvénytől kezdve beszélhetünk. Gyakorlatilag ekkorra vált szükségessé és lehetségessé, a jobbágyfelszabadítás kivívása, a szabad polgári tulajdon megteremtődése, a tőkés gazdasági fejlődés és a nemzeti pia

c kialakulása révein, a lakosság széles rétegei számára az intézményesített oktatás. Az alapfokú iskolákhoz /elemi iskol

a, polgári iskola

/ szűkebb körre kiterjedő középiskol

ai és egyetemi oktatás társult — lényegében európai színvonalon. A dualizmus korában formálódott ki a szervezett szakoktatá

s is. Ez a polgári iskolarendszer szolgált alapul a szoci-