Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

- 383 J A

K földekről lévén szó, kezdték kötelezni a jobbágyokat, hogy irtás előtt engedélyt kérjenek. Egyre szaporodott az irtványföldekből való kibecsültetés, és a törvén

yek is megengedték, hogy a földesúr a befektetett munka értékéül becsült összeg lefizetése ellenében önkezelésü majorságához csatolhassa az irtásokat. Ez annál hasznosabb volt számukra, hogy a XVIII. század az irtások újabb fellendülési periódusa volt, a török hódoltság alatt elpusztult településhálózat regenerálódásához és a népességnövekedéshez kapcsolódva. Az 1848-as jobbágyfelszabadítá

s az irtásföldet, mint telkenkivüli állományt nem vette el teljes egészében a földesúrtól, mert csak az 1816 előtt keletkezett és jobbágykézen maradt irtványokat engedte a parasztoknak megváltani. Az 1853. évi úrbéri pát

en

s az akkor 3^5 ezer hol

dra rúgó irtásföldnek nagyobbik részét juttatta a nagybirtokoso

k ós a dzsentri

k kezére. IRTÁSFAL

U: lásd fal

u, irtá

s és soltés

z. ISKOL

A: A latin eredetű "schola, scola" = 'szabad idő, pihenő; beszélgetés valamely tudományos témáról; oktatás; az oktatás helye' szóból. — Bár használják művészi,tudományos irányzat jelölésére is, pl, Ranke-féle történetiről iskola stb,, mai nyelvhasználatunkban legáltalánosabban oktatási intézmények összefoglaló neve, illetve olyan épület, ahol az oktatás folyik. Mivel a koraközépkortól a XI-XIII, századig az Írásbeliség /ezáltal a műveltség/ kizárólagos hordozója a papság volt, s ebben Magyarország sem volt kivétel, nem véletlen, hogy az ő működési területükhöz kapcsolódtak mindazok az iskolafajták, ahol egyrészt az irást, olvasást, másrészt a magasabb ismereteket meg lehetett szerezni, A püspö

ki és káptala

ni székhelyeken a káptalani iskolák /vagy székesegyházi iskolák/, a kolostorok mellett a kolostori iskolá

k, a plébániá

kon pedig a plébániai iskolák