Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
I
INF - 374 lyamatát. Döntően magának a fennálló gazdasági rendszernek a belső feszültségéből adódik. Ilyenkor tartós egyenetlenség jön létre a kereslet és kinálat nagysága között oly módon, hogy a kereslet mindig felülmúlja a kinála tot,Ilyen inflációnak tekinthetjük a XVI, század második felétől a XVII, század elejéig tartó ún, "árforradalmat", amelynek csak egyik — vitatott mértékű és minőségű — tényezője volt az amerikai ezüst beözönlése, másik és talán mélyebb faktoraként a feudális termelési rend első nagy válsága jelentkezett. Ez az infláció és gazdasági depresszió /vö. agrárválság / teljes egyértelműséggel kirajzolta a nagy nemzetközi munkamegosztást Kelet- és Nyugat-Európa között, az utóbbit a tőkés és iparosabb termelés, Kelet-Európát a második jobbágysá g rendszere felé hajtva. Ujabb nagy kúszó infláció vált észrevehetővé századunk 7o-es éveinek elejétől, amely azonban gyökereiben a két világrendszer kialakulására, illetve ezzel összefüggésben a gyarmatbirodalmak felbomlására vezethető vissza. "Világgazdasági korszakváltást" jelez ez számunkra, éppúgy, mint az árforradalora az újkor küszöbén. INFRASTRUKTÚR A; A nemzeti vagyon nak azt a részét értjük alatta, amely közvetlenül nem szolgálja sem a javak létrehozását, sem azok elfogyasztását, de amely a gazdasági fejlettség adott szintjén, a mindenkori technika követelményeinek megfelelően a tertflelés-elosztás-fogyasztás folyamatának zavartalanságát biztositja. Étinek megfelelően a fogalom körébe tartozik az energiaelosztás, a vizellátás, a lakásellátás, a városrendezés, a közlekedés, a környezetvédelem, a kultúra széles területei /az iskolá któl az egészségügyig/, a z igazságszolgáltatás, a jogrend és jogbiztonság. Az infrastruktúra ilyen széles határok között való értelmezését az ipari forradalom korától vezethetjük le, amely Nyugat-Európában a XVIII. század végétől a XIX. század elejéig, Kelet-Európában pedig a XIX. század végétől a XX, század közepéig játszódott le, s a modern tőkés gazdaság ki-