Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

I

- 375 J A

K építésével járt együtt. A két régió gazdasági-társadalmi fejlődésének fáziseltolódása — ami persze nem az ipari forradalommal kezdődött --, valamint a fejlettség mennyiségi és minőségi különbsége az infrastruktúra kiépítésében is jelentkezett. Mig a fejlődésben élen járó országokban a termelő- és az infrastrukturális ágazatok arányosan fejlődtek, illetve fejlődnek, addig Kelet-Európában és Magyarország esetében is az infrastruktúra kiépítésében három eltérő fázist különböztetünk meg. A dualizmus korában az infrastruktúrális területek viszonylagos fejlettsége jóval magasabb volt mint a gazdaság általános fejlettségi színvonala, mint az iparosodottság. Az l86o-as évektől az X. világháborúig az összes beruházások mintegy 5o fi-a az infrastruktúra fejlesztését szolgálta. Ebből következett, hogy miközben az egy főre jutó nemzeti jövedele

m színvonala hazánkban a fejlett nyugat-európai országokénak még egyharmadát sem érte el, az infrastruktúra fejlettsége a fejlett nyugat-európai szint 50-80 százaléka között mozgott. Tehát általában jó közepesnek mondható, jóval közelebb a fejlettek szintjéhez, mint az elmaradottakéhoz . A két világháború közötti időszakban mig Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a fejlett világgazdaság új infrastruktúrális kereteket hivott életre — a vasu

tat felváltotta az automobilizmus, kiépült a modern villamosenergia-hálózat, teljesen megújult a hírközlés rendszere, megvalósult a modern értelemben vett egészségügyi szolgáltatá

s. létrejöttek a tömeges szórakozás infrastruktúrális alapjai, addig Kelet-Európában — igy Magyarországon is — a XIX. században kiépitett infrastruktúra számos területén még mindig kihasználatlan keretet jelentett, vagyis biztosítani tudta a termelő ágazatok mérsékelt továbbfejlődési ütemét. /Azét az ágazatét, amely ebben a periódusban egy főre számitva az 1 $-os növekedést sem érte el,/ Ezért csupán az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésére került sor, Bár bővülése még ekkor is jelentősebb volt, mint a ter-