Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
I
- 373 J A K században lett általánosan elterjedtté, A befogadást az országgyűlé s szavazta meg, az ünnepélyesen honfiúsitottnak esk üt kellett tenni a király iránti engedelmességre és az ország törvén yeinek megtartására. A honositott az eskü alapján kapta meg az eskü szövegét is tartalmazó diplom á t. amelyért előbb looo, Mária Terézia ideje óta 2ooo aran yat kellett lefizetni. Az országgyűlési becikkelyezés által az indigena, ha herce gi. gró fi vagy bár ói cimmel rendelkezett, automatikusan tagjává vált az országgyűlés felső tábl ájának. Ha csak neme si /lova gi/ renden levő külföldinek adta az országgyűlés az indigenatust, a törvénybe iktatással a köznemese k sorába került, és azok jogállását kapta, — Az indigenák viszonylagos számaránya azonban a magyarországi arisztokráci a kebelében lényegesen nagyobb volt mint a köznemességben, — Az indigenatus személyre szóló honfiú— sitás volt, az utódokra nem öröklődött, legfeljebb minden nemzedéknél meg lehetett ismételni, INDIREKT GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZE R: lásd tervgazdálkodá s. INFLÁCI Ó: A pén z mennyiségének a forgalom szükségletét meghaladó növekedése, ami az árak növekedésével és a pénz értékének csökkenésével jár együtt. Mind a történeti, mind a közgazdasági irodalom többféle osztályozási rendszerét használja, bár alapvetően két fajtáját különböztethetjük meg: 1. a hiperinflációt és 2, a szekuláris vagy kúszó inflációt, Az első általában rövid lejáratú és nem feltétlen terjed ki minden országra, viszont olyan hatalmas méreteket is ölthet -- mint pl. az I, és II, világháború utáni —, hogy fékezni képes az újratermelést, szétzilálhatja a gazdasági életet, megingathatja a pénzbe vetett bizalmat, a— mely igy egyre kevésbé tudja betölteni alapvető funkcióját, A kúszó infláció ezzel ellentétben nem robbanásszerű, hanem hosszú távú és nem olyan nagymértékű, hogy dezorganizálná a gazdasági életet és akadályozná az újratermelés fo-
