Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ÁLL - 28 nak, a szovjet példa merevebb követésének, nemzetközileg súlyosbodó hidegháborúnak a történelmi környezetében zajlott le. Az államkapitalista átmeneti gazdaságpolitika különféle szintű gyakorlati formáit találjuk jelenleg is a második világháború után felszabadult fejlődő országok egy csoportjánál. Tartalmilag ezek lehetnek tőkés jellegűek, vagy olyanok, amelyek a szocializmusba való átmenet célját tartják szem előtt, ÁLLAMKINCSTÁ R: lásd kincstá r. ÁLLAMKONFERE.VCI A: I. Ferenc halála /I835/ után a Habsburgok legfőbb tanácsadó szervévé a "Staatskonferenz" a Lajos főherce g vezetése alatt álló öttagú testület lett amelybe az Államtanác s tagjai is meghivhatók voltak és a beteg V. Ferdinánd mellett régenstanács szerepét volt hivatva betölteni. Működését a tagok, főleg Metternich és Kollovírat közti versengés és gyűlölködés bénította meg. Tulajdonképpen újabb fórumot jelentett ez az ainúgyis nehézkes közigazgatási gépezetben, A tényleges hatalom a Metternich, illetve Kollowrat köré csoportosuló udvari ta nácsadók, az ún. kamarilla kezében volt, ez irányította a birodalom politikáját, ÁLLAMKÖLCSÖ N: Az állam által felvett kölcsön, az állami költségveté s különleges, később visszafizetendő bevé tele, — Korai formáival már a feudális ár u- s pén zviszonyok között találkozha tunk, amikor a még elválasztatlan uralkodói magán- és államháztartás hadi vagy udvari kiadá sainak fedezésére vett í'el kölcsönöket, többnyire városi patríciuso któl. Fedezetül birtokokat, váro sokat bocsátott zálo gba. regálé ka t adott kamar abéri etbe, ad ó .i öv ed elm eket kötött le /mentességek, adóbérlet/. Az abszolút monarclúák f minthogy nagyobb állami kiadásaik voltak s a formálódó burzsoázi ára is támaszkodhattak -- igy fokozatosan