Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

csökkent a kama tláb is —, erősen növelték hi t

e

l

felvételeiket. Az államadósságo

k veszedelmes méreteket öltöttek, s a pénzügyi egyensúly felbomlása gyakran megelőzte a polgári forradalmak kirobbanását. — A klasszikus polgári közgazdasági irányzatok képviselői /Colbert után Turgot,Smith, Ricardo/ igy nem véletlenül lettek ellenzői az államkölcsönök felvételének. Ez az álláspont a XXX. század közepétől változik meg; összhangban azzal az állami beavatkozási és idegen tőke-szükséglettel, amellyel az Atlanti-óceántól Kelet felé terjedő ipari forradalom növekvő mértékben lépett fel. Ekkor állapítják meg, hogy a kölcsönök felvételének helyeselhetősége egyfelől hovaforditásuktól -- a termelő jellegű, a visszatérítés fedezetét jelentő profitot is termelő beruházások arányától — függ, másfelől attól a mennyiségi határtól, ameddig a fizetendő kamatok összege még nem haladja meg az államadósság növekedésének összegét /amikor is már nincs remény az adósságoktól való szabadulásra, s minden újabb kölcsön korábbiak törlesztésére folyik el/. E két szempontból Magyarországon pozitiv példaként a dualizmus-kori fonákjaként a két világháború közti időszak említhető. A tőkés korszakban kristályosodtak ki az államkölcsön különféle modern formái: a külföldi és belföldi, a rövid- és középlejáratú /együtt ún. függő/, valamint hosszúlejáratú állandósított /"fundált"/ kölcsönök. A legutóbbi lehet törlesztéses — ezek közé tartoznak a kamatozó és a nyereményköt vények —, illetve járadékkölcsön, ahol az állam nem kötelezi magát a tök

e visszafizetésére, csak kamat /járadék/ fizetésére. Az állam mindezeket megvalósíthatja ban

koktól felvett folyószámlahitel, papirpén

z és kincstári váltó

k kibocsátása útján /többnyire rövid lejárat esetén/, aztán kincstári utalványokkal és kölcsönkötvényekkel. Nemcsak a papirpén

z, hanem a belföldi tőkések általi köl csünjegyzés is gyakran vezet inflációhoz, ha ti. a jegyzéshez a jegybank nyújt hiteleket új bankiegy

kibocsátással. Ez; már jellegzetesen XX. századi jelenség, amely az első világháborús hadihitelekkel indult, majd az állami monopolkapitalizmus