Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
- 17 AB S Z önképzőkörszerü foglalkozásokat, amelyeken a növendékek saját dolgozataikat olvasták fel, szónoklataikat, verseiket adták elő, zenedarabokat mutattak be /az iskolai templomi hangversenyek neve a régi magyar nyelvben: "muzsikális akadémia"/. k. Bethlen Gábor a gyulafehérvári protestán s akadémiát eredetileg egyetemnek szánta, ténylegesen főiskol aként működött, majd I. Rákóczi György áttelepítette Sárospatakra. 5. Az 1777-1 és az l8o6-i Ratio Educationis iskolaszervezetében az akadémia főiskolaszerü intézmény, s a gimnáziu mi osztályok befejezése után léphettek ide a növendékek. Két esztendeig filozófiával és különféle reáltudományokkal, újabb két évig jogtudományokkal foglalkoztak. Minden tankerület székhelyén működött ilyen jogakadémia. 6. Egy-egy ország tudományos és művészeti életének legkiválóbb képviselőiből alakult testület, amelynek feladata a tudományok és művészetek szervezése, ápolása és fejlesztése Európában az első országos akadémiát Richelieu 1635-ben Académie Fran^aise néven alapította Uo taggal. A Magyar Tudományos Akadémia alapjait Széchenyi István rakta le 1825-ben. 7. Egyes felsőoktatási intézményeknek ritkán ma is szokásos megnevezése /pl. Magyarországon katonai akadémia, tanácsakadémia/. AKINDZS I: Török szó, magyarul portyázót, dúlót jelent. Az önkéntes, irregulári s török lovassá g jelentékeny alkotóré szét képezték. Csak háború alkalmával gyűltek össze, ilyenko az állam fizette őket, a hadjárat végeztével azonban elbocsá tásra kerültek. Hasonló jellegű lovasok voltak a beslik és a gönüllük is, Nem tartoztak tehát a rendes hadsereghez, hanem ahhoz csatlakozva portyáztak, s különösen gyúj togatásalk miatt váltak hírhedtekké. Számuk a XV, században egy-egy nagyobb hadjárat idején ko ooo főre emelkedett, Tinódi Lantos Sebestyén akancsa néven említi őket müveiben. AKNAFIGYELŐ FOLYOS Ó: lásd bástvás vára k.
