Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

AJT - 16 gyüttesen. A XV. századig még a beadás évi időpontja sem volt mindenütt szabott, de egyre általánosabbak lettek a nagy ünnepek: karácsony, húsvét, Szt. Márton, Szt. Mihály, Szt. György napja, stb. -- A helyi szokások, majd a földesúri urbáriu

mok szerint igen vegyesen szedett ajándékformákat — mint a földesúri ad

ókat általában — az 1767. évi úrbéri rendel

e

t egységesítette országosan. AJ TÓ MÁLLÓM

ESTE

R /magister janitorutn/: A német-frank mintára kialakított X, István-kori udvartartásnak feltehetően kezdettől fogva meglévő tisztségviselője /bár első ok1 eve

i

es emlitése a fenti latin néven csak 12ől-ből való/. Az ajtónállók, azaz a királyi őrök elöljárója volt, tehát mindenekelőtt a királyi család biztonságáról gondoskodott. 0 lehetett bizonyos pecséttel ellátott udvari hírvivők,idézők főnöke is -- a XI. században "comes preconum" /csőszök ispá

n .ja/ néven. Mivel feladata hovatovább a királyi tanác

sban való részvétel lett, eredeti szerepét az Anjou-kortól helyettese vette át, majd funkciója összeolvadt az udvarmeste

rével . a Mohács utáni bécsi-prágai Habsburg udvartartásban aztán már nem lehetett helye. 1608-tól viszont biztosan ő ügyelt fel az országgyűlé

sek rendjére. A Tripartitu

m az ország kisebb bár

ói. zászlósu

rai között emliti. AKADÉMI

A: 1. Alapjelentése: a tudományokkal és művészetekkel való foglalkozás helye, illetve alkalma. Onnan származik, hogy Platón az ie. IV. században az athéni•Akadémosz hérosz temploma melletti ligetben oktatta tanítványait, 2. A reneszánsz idején akadémiának nevezték a főúri udvarokban tevékenykedő, tudósokból és művészekből álló csoportokat a firenzei Medici-udvar "Academia Piatonica"-járói, ahol ugyanis e kör tagjai elsősorban a platóni filozófiával foglalkoztak, — A Magyarországon, Pozsonyban, Vitéz János által szervezett "Academia Istropolitana"-t lásd az egyetem címszónál1 3. A jezsuitá

k akadémiának nevezték a tanórán kívüli,