Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
A
ADO - 8 "mint öröklött szállásbirtokukat /patrimonia/ birják örökre". Egyidejűleg a király háramlási .jo gát is korlátozta az Aranybulla k. pontja, araikor szabad végrendelkezési jogot adott a királyi serviensek nek. EZ utóbbi azonban ellentétben állt a nemesi nemzetségek szokásjo gban élő osztozásos öröklésével, ezért nem valósult meg, mint azt az ősisé gi törvén y 1351-ben rögzítette. Sőt továbbra is különbséget tettek az új adománybirtok és az ősi fekvő jószág között, de az apának jutott adomány a következő nemzedékeknél már nyilván "ősi"-nek számitott. Azaz végeredményben a magyar neme sség kialakulásával szükségképpen járt együtt a nemesi birtok egységesülési folyamata. Nagyon fontos különbség azonban Nyugat-Európához képest, hogy nálunk csak a király tehetett birtokadományt, s ez megakadályozta egy többlépcsős hűbéri láncolat magyarországi kialakulását. /Eltekintve a nádo r azon "királyhelyettesi" jogkörétől, hogy 32 jobbágytele kig földbirtokot adományozhatott./ A familiaritá s is éppen azon a dologi alapon tért el a nyugati vazallitástói, hogy az úr /dominus/ az adományt legfeljebb kieszközölhette a királytól, a "conditionarius" birtokosok — pl. az egyházi prédiális nemese k — pedig csak kötöttségeik felszámolásával válhattak országos nemesekké. A tárgyalt világi feudális földbirtoklástól gyökeresen eltérő — s a nyugat-európaival lényegileg azonos — volt az egyházi, ún. holtkéz birtoko k helyzete. ADOMÁ-NTLEVÉ L: lásd oklevé l. ÁFÉS Z = Általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete k. AGA: Török tiszti rendfokozat, illetve ezt a rendfokozatot viselő személy. Oszmán-török gyökerű szó, eredeti jelentései: úr, előkelő férfi, idősebb testvér. Az agák
