Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

A

- 9 AB

S

Z katonai és udvari méltóságokat töltöttek be a török államban. Az előbbieket agajan-i-birun-nak /külső agák/, az utóbbiakat agajan-i-enderun-nak /belső agák/ nevezték. Az aga cimet viselték a hadseregben: az 1828-ban feloszlatott .ianicsá

rság fővezére, a jenicseri agaszi, továbbá Magyarországon a hódoltság idején az aza

bok és a zsoldos lovasság hat hadosz tál

yának parancsnokai, valamint a várparancsnokok. Az udvari tisztek közül a főudvarmester, a szerá.

i felügyelője stb. voltak agák. AGILI

S: lásd libertinu

s. ÁGOSTONKENDI SZERZETESE

K: Az Augustinus /Szent Ágoston/ müveiben a papok közös életére vonatkozó, szétszórtan megtalálható szabályokat követő férfi és női szerzetesrendek tagjai. Apácarendjeik nem jelentősek. A férfi társulatok közül a korábbi a XII. században alakult ágostonrendi kanono

kok rendje volt, akik a teológia müvelésében emelkedtek ki. A fontosabb a tulajdonképpeni ágostonrendiekként ismert, 1244ben szervezett ágostonrendi remeté

k közössége. A XVI. században a pápa felvette őket a koldulórende

k sorába, anélkül azonban, hogy birtokképteleneknek nyilvánította volna őket. Soraik közül került ki Luther Márton, — Magyarországon is több monosto

ruk volt a XVI. századig, amig a török hódítás és a reformáció vissza nem szorította őket, AGRAR1US0

K: Azon konzervatív földbirtokosok és az ezek érdekeit hirdető gazdaságpolitikusok gyűjtőneve, akik a mezőgazdaság fejlődésének elsőbbségét vallották az iparéval szemben, vagyis az agrárkapitalizmus programját hirdették. Európa-szerte, elsősorban Németországban, majd Magyarországon is az l8~o-es évek végén, a kibontakozó mezőgazdasági válsát; hatására indították meg agitációjukat és szervezkedésüket, 18~9-ben a székesfehérvári gazdakongresszuson a Károlyi Sándor, Széchenyi Pál, Dessewffy Aurél és Zichy Jenő által szervezett gyűlésen került sor az úgynevezett agrárius zászlóbon-